Magyar kolbászok és pálinkák, amelyektől padlót fog Európa
Jelenleg hét tradicionális magyar élelmiszer, öt pálinka- és csaknem félszáz borfajta élvez oltalmat az Európai Unióban. A napokban a Szegedi paprika került fel a védettségi listára - a szürkemarha hús és a tepertős pogácsa még várólistán van.
Felvette az Európai Bizottság a "védett származási helyen előállított termékek" listájára a Szegedi paprikát - jelentették be Brüsszelben. A "Szegedi paprika" kifejezés mellett ugyanebben a bejegyzésben külön regisztrálták a pontosabb meghatározást tartalmazó "Szegedi fűszerpaprika-őrlemény" elnevezésű terméket is.
A védelem biztosítja, hogy az EU-ban nem lehet forgalomba hozni Szegedi paprika néven olyan terméket, amely nem a megjelölt térségből származik, adta hírül az MTI.
A téliszalámi volt az úttörő
A mostani döntéssel hétre bővült azon magyar mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek száma, amelyek oltalom alatt állnak az Európai Unióban.
A sort a Szegedi szalámi (Szegedi téliszalámi) nyitotta meg, amelyet még 2007 decemberében nyilvánított védetté az Európai Bizottság. 2009 áprilisában a Budapesti téliszalámi következett, míg 2009 őszén a Hajdúsági torma, valamint a Makói hagyma (Makói vöröshagyma) került az EU védőernyője alá.
Ezt követően a kolbászokon volt a sor: a Gyulai kolbász (Gyulai pároskolbász), valamint a Csabai kolbász (Csabai vastagkolbász) 2009 júniusától számít védettnek az Unión belül.
Várólistás szürkemarhák
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint Magyarország összesen 12 termék védetté nyilvánítását kérte az Európai Bizottságtól 2004 októbere és 2010 júniusa között - a fentieken kívül a Gönci kajszibarackét, a Kalocsai fűszerpaprika-őrleményét, a Szőregi rózsatőét, az Alföldi kamillavirágzatét és a Magyar szürkemarha-húsét.
A Gönci kajszibarackra és az Alföldi kamillavirágzatra vonatkozó kérelem a közzétételi szakaszban van. Azokat idén szeptemberben, illetve júliusban tárta a nyilvánosság elé az Európai Bizottság, amelynél hat hónapon belül lehet kifogást emelni ellenük - végeredmény tehát csak jövő év elején várható.
Egyelőre nem élvez uniós védettséget a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a Szőregi rózsatő és a Magyar szürkemarha-hús sem - előbbi kettő kérelmét még 2004-ben nyújtotta be Magyarország, utóbbiét pedig tavaly áprilisban.
Hazánk legutóbb idén szeptember végén adott be kérvényt, amelyben a tepertős pogácsát egy másik kategóriában, "Hagyományos különleges termék”-ként szeretné elismertetni az EU-val.
Több éves procedúra vezet a védettségig
Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalom alá kerüljön, hosszú út vezet - az Európai Bizottság eljárását meg kell előznie egy nemzeti bírálati szakasznak is.
A bejegyzés iránti kérelem részeként a földrajzi árujelzőt (ez jelzi az uniós védettséget - a szerk.) termékeiken használni kívánó gyártóknak, illetve feldolgozóknak részletes termékleírást és egy úgynevezett egységes dokumentumot kell készíteniük. Amennyiben ezek igazolják a jogosultságot az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium - a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) egyetértésével - határozatot hoz, és az Európai Bizottsághoz továbbítja a kérelmet.
Borok és pálinkák, amelyeknek sikerült
Az Európai Bizottság E-Bacchus nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ötven magyar bor eredetmegjelölés és földrajzi jelzés áll közösségi oltalom alatt - így a Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrői hárslevelű, Duna, Eger, Egerszóláti Olaszrizling, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Somlói Arany, Somlói Nászéjszakák bora, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala eredetmegjelölések, valamint az Alföldi, Balatonmelléki, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli, Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Tisza-melléki, Tisza völgyi, Zempléni földrajzi jelzések.
Ami a pálinkákat illeti, a minisztérium szerint Magyarország EU-csatlakozása óta öt, meghatározott földrajzi területen előállított pálinka élvez uniós védelmet: a Szatmári szilvapálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Békési szilvapálinka és a Gönci barackpálinka; emellett önmagában védett a "pálinka" és a "törkölypálinka” megnevezés.
2007-ben az Újfehértói meggypálinka, 2008-ban a Göcseji körtepálinka, 2010-ben pedig a Pannonhalmi törkölypálinka került be az MSZH által vezetett nemzeti lajstromba - ezeknek a közösségi védelemre még várniuk kell.
Wéber Balázs
forrás: www.mfor.hu
