Pálinka medvehagymából
A pálinka minősége a boréhoz hasonlóan térképezhető fel. Itt is a kiváló alapanyag a kiindulási pont, ehhez a szüret időpontja által meghatározott megfelelő érettség, és az esetleges hibákat kiküszöbölő szigorú válogatás alapkövetelménynek számít. A hazai párlatok erejét a világ sok égetett szeszével szemben pont az jelenti, hogy azok a legtöbb esetben hűen visszaadják az alapanyagként szolgáló gyümölcs illat- és ízvilágát. Ne higgyük azonban e kijelentés miatt azt, hogy a pálinkakóstolás monoton és egyszerű lenne, hiszen a gyümölcsös jegyeken túl a fűszeres, virágos, citrusos vonalak miatt - a borokhoz hasonlóan - itt is kialakulhat a magas fokú komplexitás. A következőkben több hazai főzdét is érintünk pálinkás hírcsokrunkkal.
Üstöcske program a házi főzdéknek
Az idén nyolc éves Agárdi Pálinkafőzde új programot indít jövőre a pálinkafőzési és fogyasztási kultúra emelése érdekében. A születésnapi ünnepségükön zajló kerekasztal beszélgetés is ezen szándékukhoz kötődött, hiszen az új pálinkatörvény apropóján a házi pálinkafőzést vették górcső alá Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke és Dr. Esküdt Gábor pénzügyőr alezredes, a VPOP jövedéki igazgatójának segítségével. Az Agárdi Pálinkafőzde, nyilatkozata szerint: „üdvözli a kormányzat azon szándékát, amely határozottan támogatni kívánja a helyi készítésű élelmiszerek előállítását és piacra jutását, ezen belül is a magánfőzés engedélyezését.” A főzde szavainak gyakorlatban való megvalósítását a 2011 januárjától induló Üstöcske kurzusok elindításában látja, amelyek célja a pálinkafőzési és pálinkafogyasztási kultúra színvonalának emelése a házi pálinkakészítők körében. A program keretében az erjesztéssel és a lepárlással kapcsolatos alapismereteket Vértes Tibor főzőmester és Kaizer Gábor főzdevezető segítségével sajátíthatják el a jelentkezők. Ugyancsak a születésnapi ünnepségen mutatta be a főzde 2010-es újdonságait. Az Őszibarack Pálinka mellett ekkor kóstolhatták meg az érdeklődők a kisharsányi VylyanSzőlőbirtok alapanyagából készített Kadarka Érlelt Törkölypálinkát és a Kadarka Seprőpárlatot is.
Látogatóközpontot nyitott a Bestillo
Október 21-én nyílt meg a skót whisky főzdéknél látott minta alapján a Bestillo Pálinkaház Látogatócentruma Boldogkőváralján. A helyszín megálmodói szerint lehetővé teszik, hogy a fogyasztó az eddiginél is közelebbi kapcsolatba kerüljön a hungarikummal, ahogy egy főzdében, a pálinka természetes közegében ismerkedik meg a technológiával és a pálinkafogyasztás kultúrájával.
A 90 millió forintos beruházást fele részben uniós forrásból finanszírozták, az így létrejött komplexum otthont ad többek között egy hetven férőhelyes konferenciateremnek, valamint nagyméretű udvara lehetővé teszi, hogy a pálinkamesterek által vezetett túrákat követően, jó idő esetén, szabadidős tevékenységekkel pihenjék ki a résztvevők a pálinkakóstolás fáradalmait.
A gönci barack termőterületén található főzde a látogatóközponttal a terület turisztikai attrakcióit kívánja javítani, és bízik benne, hogy a népszerű turistacélpontnak számító várral szimbiózisban élhet majd. A tradícióknak a vezetett pálinkakóstolók során is különös jelentőséget tulajdonítanak, hiszen a látogatóknak bemutatják a gönci barackot termő vidék hagyományait, látnivalóit, valamint magának a pálinkának a történetét.
Pálinkára szüretelnek
Pelle Párlatok készítőinek fontos, hogy pálinkáikat saját alapanyagból készítsék, a teljes pálinka paletta kialakítása érdekében ezért bükkaljai gyümölcsöseiket mádi szőlőkkel egészítették ki. Új fordulat a Pelle Párlatok életében, hogy a korábbi bérfőzéssel ellentétben ettől az évtől saját főzdében készülnek a gyümölcseszenciák. Bükkaranyoson egy miskolci társsal együttesen építettek fel zöldmezős beruházás kereténben egy saját gyümölcs feldolgozó és erjesztőegységet, ahol a két új főzőüstben Nyilasi Béla párolja le a gyümölcsök lelkét a pálinkákba.
Az év egyedi adottságai a Pelle Párlatok esetében meghatározóak, hiszen a párlatháznál minden pálinka évjáratos, és általában a piacra kerüléstől számított pár hónapon belül elkelnek. Az idei termésről Pelle Marianna a Vinoportnak elmondta, hogy amiként a szőlő tekintetében, úgy a többi gyümölcsnél is elég megosztó volt az évjárat.
A 2010-es év időjárása nem kedvezett az olyan korai érésű gyümölcsöknek, mint a cigánymeggy vagy a feketecseresznye, ezek mind minőség, mind mennyiség szempontjából alulmaradtak a megszokottnak. A későbbi érésűek azonban már behozhatták lemaradásukat, begyűjthették a szükséges cukortartalmat, így a vilmoskörte, a szilva és a feketeszeder esetében bár zamataiban nem kiemelkedő, mégis korrekt, jó alapanyag érkezett a főzdébe. A várakozásoknak megfelelően az évjárat igazi nyertese a kifejezetten hosszú vegetációs ciklussal rendelkező, és így sokáig a fán maradó birs lesz.
A sokszínű, zamatos, bükkaljai gyümölcsök mellett a portfólió fontos részét képezik a mádi szőlőkből készülő párlatok. Míg tavaly sárgamuskotályból főztek szőlőpálinkát, addig idén a furmint szőlőpálinka és hárslevelűből készülő borpárlat tartogatja a legtöbb izgalmat. Az alapanyagot ebben az esetben a borászoktól megszokottnál korábban szüretelik, nem a biológiai, hanem a technológiai érettség elérésekor. A rozé boroknál használt fordulattal élve, a Pelle Párlatház „pálinkára szüretel“.
Pálinkát zöldségből?
A Brill Pálinkaházat eddig is újító szelleméről ismertük, a gasztronómiai megfontolásból készített spárgapálinka után azonban pár hete került piacra a medvehagyma-párlat is. Bár eredetileg mindkét kuriózumot konyhai alkalmazásra találták ki, az intenzív, jellegzetes zamatok okozta döbbenetükből magukhoz térő fogyasztók, felkövetelték őket az itallapokra. Mivel a medvehagyma nem rendelkezik az erjedéshez elégséges cukortartalommal, így ebből a zöldségnövényből nem is készülhet „pálinka”, a speciális, úgynevezett geist technológiával készült ital, ehelyett a párlat nevet viselheti csak.
A két hete piacra került kuriózumból mindössze néhány száz palack készült, és 0,35 literes valamint 0,1 literes kiszerelésben kapható.
forrás: www.vinoport.hu
