Kirándulótipp: Erdélybe vezető pálinkaút

2011. 08. 23., kedd

Mára beérett a néhány éve született ötlet, hogyan lehetne a szatmári térség jellegzetes gyümölcsét az ország legkeletibb sarkában a turizmus szolgálatába állítani: a 16 hazai és 10 erdélyi települést összekötő Szilvaút mentén virágzásnak indult az idegenforgalom. Mostanság a hazaiak mellett visszajáró holland, német és svéd vendégek koccintgatnak errefelé a hungarikumnak számító szilvapálinkával, akik korábban hírét sem hallották a Felső-Tisza e részének.

 

 

 

"Fapados gyümölcs"

A Szilvaút egyik kiötlője Danó Sándor, Tivadar polgármestere az MTI-Pressnek elmondta: az elmaradott térségként számon tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a falusi turizmus hozhatja meg a fellendülést. Társaival ehhez választották ki a vidék jellegzetes gyümölcsét, a sokfelé vadon is termő, egyesek által kissé lenézett szilvát. E "fapados" gyümölcs többnyire afféle mostohagyerekként szerénykedik a piacokon a barackok, a körték és az almák között. Holott a szilva beltartalmát nézve valóságos természeti kincstár. Tele van például káliummal, amely szabályozza a szív ritmusát, csökkentve az infarktus kockázatát; magas vastartalma miatt pedig a fiatalabb nőknek ajánlott minél többet enni belőle. És most kiderült újabb előnyös tulajdonsága is: turistacsalogatóként első osztályú reklámhordozó.

 

 

Turistacsalogatás

A Szilvaút Egyesületbe tömörült lokálpatrióták évekkel ezelőtt számba vették a helyi nevezetességeket, hogy a szilva jegyében kulturális és gasztronómiai értékeket kínáljanak az ide vetődő, az újra fogékony idegennek. A szakember szerint a hazai és a külföldi világjárók egy része - betelve a már unásig megismert, felkapott látnivalókkal, a tengerpartok megszokott, uniformizálódott kínálatával - mást, eredetit akar. A dübörgés helyett sokan értékelni kezdik a csendes szemlélődést, a nyugalmat, a falusi élet természetközeli ritmusát, a helyi ízeket.

 

Lekvárium

A gyakran fanyar ízű szilva lekvárrá főzve nemesedik igazi ínyencséggé. A lekvárfőzés azonban nagy tudást, türelmet igénylő fáradságos művelet, egész napos kevergetést követel. Ajánlatos az üstöt a szabadban elhelyezni, mert a tűz fölött rotyogó édes massza ki-kirobban és a szerteszálló forró kis lövegek összemázolhatják a konyha falát. Ezen fortélyokkal ismerkedhet a szilvaút látogatója Penyigén az ország egyetlen Lekváriumában.

 

"Nemtudom" fajta

A szilvamúzeumban kemencék, katlanok, teknők, motolla, rosta, a szilva tárolására használt szilke - valójában nagy köcsög - és a fától a termést megszabadító szilvaverő rúd látható - közölte Danó Sándor. A valódi penyigei lekvár a gyakorlatilag vadon növő, "nemtudom" nevű, apró szemű, hamvaskék szilvából készül, amíg a legjobb befőtt a besztercei fajtából tehető el télre. A szilvát a honfoglalás előtti időkben a görögök, örmények, szírek termesztették. A római birodalomban megbecsült ételként ismerték, a légiósok például e gyümölcsből merítettek erőt a hosszú napi meneteléshez és a csatározáshoz.

 

Gyógyító nedű

A szilvaút egyik romániai állomása a roskadozó állapotában is büszke várkastélyáról nevezetes Aranyosmeggyes. A község pálinkaházában e különleges ital varázsolásának eszközei vehetők szemügyre, köztük rézüst, lepárlók, fokolók, tartályok. A vendéget itt jóféle szatmári szilva pálinkával kínálják. A tüzes italt a még Robert Károly királyt is kínzó köszvény gyógyítására javallották a középkorban, a legenda szerint az uralkodó éppen a pálinka hatására meg is szabadult e nyavalyától.

 

Látnivaló

Az erdélyihez hasonló pálinkaház átadására készülnek most Tarpán is. Egy régi parasztházat rendeznek be, ahol a főzés fogásait követhetik nyomon a látogatók. A közelben áll a 19. századból megmaradt szárazmalom, amelyben annak idején körben járó lovak hajtották a malomköveket. A molnármester errefelé az elmúlt századokban nagy tekintélynek örvendett, sokszor még az igazságtevő bíró szerepére is felkérték vitás ügyekben. E vidéken a vízimalom kevésbé volt használatos, mert a szeszélyes Tisza a szabályozás előtt bizonytalanná tette a működést, gyakran szinte perceken belül akár egy métert is emelkedett a vízszint.

Forrás: www.boraszportal.hu

Témakörök:

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely - felszámolás alatt: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum