Pálinkafőzés kilencven év után szabadon
A falusi turizmuson és a vendéglátáson is sokat segítene a szabad gyümölcspárlat-készítés joga
A héten dolgozza ki a kabinet a huszonkilenc pontból álló gazdasági akcióterv azon részét, amely jogot adna a gyümölcsössel rendelkező magánszemélyeknek a pálinkafőzésre. Ez eddig hazánkban tiltott volt, a környező uniós országokban azonban jól működő, szabályozott rendszer szerint készíthetnek párlatot a termelők.
Visszaállítaná a szabad gyümölcspárlat-készítés jogát a kormány akcióterve azoknak, akik gyümölcsössel rendelkeznek. Ennek részleteit még a héten kidolgozza a kabinet. A Pálinka Nemzeti Tanács addig nem is kívánja kommentálni az elképzelést. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke hangsúlyozta: számos verziója van a kormánynak a megvalósításra, ezeket és a súlyponti kérdéseket a szakemberekkel, az érintettekkel és az unióval is minél előbb megtárgyalják. „A környező országok mindegyike megengedi az otthoni pálinkafőzés lehetőségét, persze keretek, egyszerűsített szabályok közé szorítva. Ezt a kérdést már minden uniós tagállam kezelte, egyedül Magyarország lógott ki a sorból, ahol a legnagyobb, legősibb hagyománya van a gyümölcspárlat-készítésnek” – mondta lapunknak Font Sándor.
A jelenlegi előírás szerint aki a saját kertjében megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből akar pálinkát főzni, azt csak bérfőzetésben teheti meg legálisan. A kedvezményes adó – a jövedéki adó ötven százaléka – megfizetése mellett bárki hivatalosan lefőzetheti a gyümölcsét egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szeszfőzdében. A mennyiség maximalizált: évenként nyolcvanhat liter ötvenfokos pálinkát állíttathat elő egy gyümölcstermelő háztartás.
„A bejelentés azért melengeti a vidéki ember szívét, mert végre nem kell majd félnünk rosszakaróinktól. Engem is megbüntetett a vámhatóság, pedig saját fogyasztás céljára, kis mennyiségben főztem pálinkát. Az eszközeim lefoglalása után lehetőségem sem volt párlatkészítésre, de a büntetési tétel kinyögése után kedvem sem volt már a pálinkához” – fogalmazott Vass Károly, vidéki termelő.
Font Sándor szerint példaként állhatnak hazánk előtt Szlovénia vagy éppen Ausztria előírásai. „Mind a két országban gazdálkodáshoz kötik a főzés igénylésének jogát, amely nem jár automatikusan, és az engedélyezés után sem hozható kereskedelmi forgalomba az alkohol. Ausztriában csak a bejelentett, bejegyzett gyümölcsterülettel rendelkező gazdálkodó igényelhet főzési jogot, s kétszáz liter párlatig fele adókulcs terheli. Fontos kitétel viszont, hogy a főzés jogával rendelkező osztrák termelő nem hozhatja forgalomba az italát, de közvetlen fogyasztónak már értékesítheti. Akinek boltja, panziója, szállója van, az ott árusíthatja a párlatát, akárcsak a vidéki rendezvényeken. Hazánkban ez eddig tiltott volt, pedig az ilyen módon előállított és értékesített párlatok után az adók ugyanúgy megérkeztek volna a büdzsébe. A vendéglátásra, a turizmusra is élénkítő hatása lenne az engedélyezésnek, amely több adóbevétellel járna” – mondta Font Sándor. Hangsúlyozta: aki egyszer hibázik, kibúvót keres, attól örökre megvonják az engedélyt külföldön.
„A szabad pálinkafőzés nem jelent konkurenciát a nagyüzemi főzdéknek. Ausztriában például több mint hatezer kis lepárló van, mindegyik szigorú vámhatósági felügyelet alatt működik, és a nagyok is virágoznak. Ezek a külföldi példák csak minták a kormány előtt, nem biztos, hogy ilyen irányba megyünk majd, de az biztos, hogy egyszerűbb, ellenőrzött, jól működő rendszer lesz” – jelentette ki Font Sándor.
Szakemberek a magyar vámhatóság véleményét sem osztják feltétlenül, amely szerint néhány milliárddal csökkenhet a bevétel a szabad pálinkafőzés miatt. A VPOP közölte: ha a bérfőzési szeszadó kiesik a költségvetésből, az nyolcmilliárd forint mínuszt jelent. Az MSZP szerint a pálinkafőzés szabályainak enyhítésével a kormány tönkreteszi a hazai pálinkát, amelyet szerintük ezek után már kontroll nélkül, cukorból, és nem gyümölcsből főznek majd.
