Eredetvédett pálinkákat tesztelt a Deluxe magazin
A hungarikumként nyilvántartott pálinka termelői és fogyasztói körökben egyre nagyobb megbecsülésnek örvend. A szabad otthoni főzés miatt a pálinka ügye mindenkit lázba hoz. Mi is igyekszünk minél többet foglalkozni vele, ezúttal eredetvédett pálinkáinkat kóstolunk, két részben.
Nézzük először az eredetvédettség kérdését. Mit is jelent? Röviden a minőség és egyediség garanciája. Hivatalos megfogalmazása így hangzik:
"A termék minőségét elsősorban az adott földrajzi környezet, illetve az ott alkalmazott technológia határozza meg. A termék előállításának minden lépése kizárólag a termékleírásban elfogadott módon, annak megfelelően az adott földrajzi területen történhet."
Vagyis a pálinkának, akárcsak a bornak, megvan a maga terroirja. Nem mindegy, hogy hol, milyen gyümölcsből, milyen eljárással készül. A terroir legszűkebb értelemben itt a gyümölcs fajtája, illetve az a régió, ahol terem. Jelenleg nyolc pálinka élvez eredetvédettséget. Ilyen a Békési szilva-, a Göcseji körte-, a Gönci barack-, a Kecskeméti barack-, a Pannonhalmi törköly-, a Szabolcsi alma-, a Szatmári szilva- és az Újfehértói meggypálinka. Ezeket kóstoltuk sorra.
Szatmári szilvapálinka
Aranyszín a pohárban
Valószínűleg a szilva volt az első olyan gyümölcs a Kárpát-medencében, amelyből pálinkát főztek, ezért is válhatott a szilvórium kifejezés a pálinka szinonimájává. A penyigei "nemtudomka" és a besztercei az a két szilvafajta, amely a szatmári szilvapálinka lelke. Egyéb fajtát maximum húsz százalék erejéig tartalmazhat, vörös szilvát azonban egyáltalán nem lehet belekeverni.
A pálinkatörvény szigorúan rögzíti, hogy az eredetvédett szatmári szilvapálinka kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készülhet. Kizárólag az itt működő főzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.
Kóstolás: Panyolai Szatmári Szilvapálinka
A Panyolai főzde magas szinten képviseli a minőséget. Mivel a Szatmári Szilvapálinka esetében eperfahordóban érlelt nedűről van szó, arany színnel találkozunk a pohárban.
Illata szárított virágok, gyógynövények, méz, citrusfélék, szegfűszeg, fahéj, vaníliás sütemény egyvelege. Ízében a gyümölcsös-virágos jegyek mellett a "süteményes" aromák meghatározóak. Elegáns struktúra, selymes textúra, negyvenöt fokos alkoholja belesimul az ízképbe, nem bántja a garatot.
Békési szilvapálinka
A szilvatermesztés kezdetét Békés megyében az 1900-as évek elejére datálják. A "békési" eredetvédett szilvapálinka alapanyaga kizárólag a Békésen és Békés környékén termett szilva lehet. A törvény értelmében a származás igazolása átvételi jeggyel vagy őstermelői igazolvány bemutatásával történik. A termék előállítására vörös szilva (minimum ötven százalék) és a besztercei, stanley, illetve ageni fajta használhatóak. Ezekre a szilvafajtákra a kiegyensúlyozott cukor-sav arány jellemző.
Kóstolás: Békési szilvapálinka
A Békési család a régió és az eredetvédett békési szilvapálinka úttörője. Üde, virágos-mézes illat, a szilva "muskotályos" jellege nagyon erős. Ízében felerősödik a magzamatból származó marcipán és finom fűszeresség. Kellemes, bársonyos struktúrájú pálinka.
Kecskeméti barackpálinka
A pálinkatörvényből idézünk: "A Kecskeméti eredet megjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a Kecskeméten és Kecskemét környékén, környezetbarát termesztési technológiával termesztett és származási bizonyítvánnyal ellátott kajszibarack. A termék előállítására a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a pannónia, a ceglédi bíborkajszi és a bergeron fajták használhatók."
Mi az 51 fokosat kóstoltuk a Gusto pálinkáiból
Hogy mitől olyan fantasztikusan zamatos a kecskeméti kajszi? Elsősorban a napfénytől. A napfényes órák száma ugyanis errefelé a vegetációs időszakban megközelíti a kétezret. Ez elég ahhoz, hogy a régióra jellemző egyedi ízek a gyümölcsben kialakuljanak. A kedvező homoktalaj és a klíma mellett főzési tradícióról is beszélhetünk, az első hivatalos főzde 1796-ban nyitotta meg kapuját Kecskeméten.
Kóstolás: Gusto Kecskeméti Barackpálinka
A műfaj szakavatott képviselője a Gusto névre hallgató főzde. Tudomásunk szerint saját gyümölcsből készítik barackpálinkájukat, amelyből 41 és 51 fokos változat is létezik, sőt mindkettőnek van ágyas változata. Plusz létezik egy prémium változat is.
Mi az 51 fokosat kóstoltuk. Illatában virágos (rózsa, liliom, orgona) aromák, érett gyümölcs baracklekváros háttérrel. A magzamat nem uralkodik el, hagyja érvényesülni a gyümölcsöt. Krémes struktúra, hosszú, gyümölcsös utóíz. A magas alkohol meglepő módon nem nyomja el az összetett aromákat.
Gönci barackpálinka
A szatmári szilva mellett a legismertebb eredetvédett termék idehaza. Kizárólag a gönci termelési körzetben lehet készíteni gönci magyar kajszi, magyar kajszi, ceglédi bíborkajszi és pannónia fajtákból. Ezek lédús, rendkívül zamatos, kiváló sav-cukor egyensúlyú, Kárpát-medencében őshonos barackok. Fontos tudnivaló, hogy 100 kilogramm gyümölcsből mindössze maximum 15 liter jó minőségű pálinka nyerhető.
Kóstolás: Bestillo Gönci Barackpálinka
Illatában a kajszi rózsás aromája marcipánnal
A céget 2003-ban két fiatal házaspár alapította azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a magyar pálinka hírnevét visszaállítsa. 2005-ben bérfőzéssel indult a történet, majd 2006-ban kezdetét vette a saját márkájú pálinkafőzés és a szortiment fölépítése.
Gönci barackban ők a legjobbak. Illatában a kajszi rózsás aromája keveredik marcipánnal és aszalt barackkal. Ízben az alkohol finoman háttérbe húzódik, a színtiszta gyümölcs a főszereplő. Akárhányszor kóstoljuk, lecsengése hosszú és magabiztos.
forrás: www.deluxe.hu
