Pálinkafőzés törvényes keretek között
Táborfalva – A táborfalvi „Ökör-kör” nevű baráti társaságban heves vitát robbantottak ki a pálinkafőzéssel kapcsolatos új jogszabályok. A társaság tagjai innen-onnan felcsippentettek némi információt, de mindenkihez más és más hír jutott el. A társaság egyik tagja, Füzy Bandi végül megunta a találgatásokat, és úgy határozott, hogy megkéri korábbi pénzügyőr kollégáit, „tegyenek rendet” a fejekben.
2010. november 12-én az „Ökör-kör” tagjai illusztris társaságban tölthették az estét, hiszen nem mindennapi vendégeket fogadtak, egy alezredes és egy őrnagy is ellátogatott hozzájuk, akik mindketten a pénzügyőrség jövedéki szakterületén dolgoznak.
Szerkesztőségünk úgy véli, hogy ez a téma olvasóink körében is nagy érdeklődésre tarthat számot ezért a pénzügyőröknek feltett fontosabb kérdéseket, és a rájuk érkezett válaszokat megosztjuk Önökkel.
Az új, a pálinkafőzéssel – szaknyelven párlatkészítéssel – kapcsolatos jogszabály 2010. szeptember 27-től lépett érvénybe.
- Párlatnak számít az olyan alkoholtermék, amelyet bérfőzés, vagy magánfőzés keretében állítanak elő, és azt sem árt tisztázni, hogy abban az esetben is gyümölcstermesztő-gazdának számít egy ember, ha a kertjében csupán csak egy darab gyümölcsfa van – kezdte a tisztázásra váró fogalmak magyarázatát az őrnagy.Magánfőzésről akkor beszélünk, ha a magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szeszt állít elő. Magánfőzőnek a 18. életévét betöltött természetes személy számít, aki saját tulajdonú gyümölcsből, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.
- Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a magánfőző minden esetben magánszemély kell, hogy legyen, és nem cég, vagyis nem jogi-személy – vette át a szót kollégájától az alezredes. Talán arról is érdemes volna beszélni, hogy manapság mikor számít magántulajdonnak a gyümölcs, hiszen sokan az utcán lévő fák alól összeszedett gyümölcsöt is sajátjuknak érzik – tette hozzá mosolyogva. Lényeges, hogy a gyümölcs, ami a pálinka alapanyagául szolgál, olyan helyről származzon, amelyhez tiszta lelkiismerettel jutottunk hozzá. Az is fontos hogy,a párlatfőzéshez minden esetben ép, tiszta gyümölcsöt használjunk, mert csak abból készülhet minőségi párlat.
- Magánfőzésben adómentes a tevékenység abban az esetben, ha a magánfőző személyes fogyasztásra, saját háztartásában főzi a párlatot, legfeljebb 50 liter mennyiségben – vette át ismét a szót az őrnagy. Az 50 liter felett előállított párlat adómértéke 100 térfogat-százalékos alkoholtartalmú etilalkohol esetében 276 100 forint/hektoliter, amely 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 1 380 forint.
A magánfőzőnek a párlat előállításához használt desztillálóberendezés beszerzését nem szükséges a vámhatósághoz bejelenteni, birtokban tartásához nem kell vámhatósági engedély, sem regisztráció.
Az elhangzott hasznos információk hatására, az „Ökör-kör” tagjai fellélegezhettek, mert a pálinkafőzéssel kapcsolatos kérdések kezdtek a „helyükre kerülni”.
Az is szóba került, hogy nem minden esetben személyes fogyasztásra főzi az ember a pálinkát.
Az sem titok, hogy a most érvénybe lépő jogszabály előtt is főztek, és értékesítettek az emberek párlatot. Az esetek többségében az értékesítőket csak „szűk családi”, baráti-körben lehetett fellelni.
Most a jogszabály változása lehetővé teszi, hogy az a személy, aki több 10 liternyi, ám mégsem gyári mennyiségű párlatot kíván előállítani, azt a törvény megkerülése nélkül, szabadon tehesse.
Az ezzel kapcsolatos szabályozásról is az őrnagy adott felvilágosítást:
- Értékesítést olyan kistermelőnek minősülő magánfőző végezhet, aki vendéglátással vagy falusi szálláshely-szolgáltatással foglalkozik. A párlat értékesítése a teljes adómérték megfizetése mellett, legfeljebb 2 literes palackban, párlat zárjeggyel ellátva történhet.
Az előadás további részében a bérfőzés fogalmát is tisztázták a pénzügyőr kollégák.
Kiderült, hogy bérfőzetést szeszfőzdében lehet végezni 50 liter mennyiségig adómentesen, 50 liter mennyiség felett a teljes adómérték megfizetésével lehet bérfőzött párlatot előállíttatni.
Természetesen 50 liter bérfőzött pálinkának továbbra is az 50 liter 86 térfogat-százalékos gyümölcsszesz felel meg.
Az előadás végére hagyták az előadók a „fekete-levest”, mivel elárulták, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a párlatfőző nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat.
Ennek a jogszabálynak az a lényege, hogy a magánfőzőnek nyilatkozatot kell tennie az adó megállapításához, de amennyiben valótlan nyilatkozatot tesz, az legalább 20 ezer forint összegű, de legfeljebb 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.
Amennyiben a magánfőző a párlatot a jövedéki szabályokban foglaltaktól eltérően értékesíti, ez esetben az értékesített párlat, adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül, amely után jövedéki bírságot szab ki a vámhatóság.
A vámhatóság a magánfőzésre használt desztillálóberendezést lefoglalja, abban az esetben, ha a magánfőző az adó megállapításához szükséges adatokra, valamint a bérfőzésben előállított párlatra vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz; a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja; vagy a párlatot a fentiekben ismertetettektől eltérően értékesíti.
A vonatkozó jogszabályokról többet olvashatnak a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) honlapján.
Az előadás befejezése után marhalábszár pörkölt és túrós csusza vacsora következett, amely után az „Ökör-kör” tagjai nyugodtan térhettek haza otthonaikba, hiszen az elhangzó információk világossá tették számukra, milyen törvényi szabályozás vár arra, aki otthon, saját maga szeretné elkészíteni ezt a magyar Hungarikumot.
Szöveg: Fülöp Krisztina
Fotó: Moldován Ágnes
Szöveggondozás: Urbán Andrea
forrás: www.dabasregio.hu
