Héderváry Pálinka Udvarház: évszázados múlt
A Pannonhalmi Pálinkárium után itt a Győri Likőrgyár Zrt. újabb nagy dobása.
Van annak valami diszkrét bája, hogy Hédervár kellős közepén az egykori kastélyból, az uradalmi gazdasági épületek melletti ispotályból és az intéző házából álló háromszög ma már kastélyszálló, pálinkaház és polgármesteri hivatal. Hogy még „ízesebb” legyen a történelmi fordulat, a pálinkaház ablakai alatt fut a Bécs- Budapest kerékpárút, és alig pár lépésre - a már említett háromszög közepén - egy hatalmas krumplibogár (kolorádóbogár) szobor áll, a felirat szerint a magyar növényvédelem előtt tisztelegve. Egyébiránt 1947-ben Magyarországon ezen a helyen találtak először krumplibogarat. Szóval, Hédervárnak van mit mutatnia a Szigetközbe érkező vendégnek. Aki a települést akár Halászi vagy éppen az M1-es autópályáról az 1-es utat érintve, vagy éppen Lipót felől is megközelítheti.
A pálinkaszeretőknek persze a Héderváry Pálinka Udvarház a legfontosabb a település látványosságai közül. Mert bizony, miután Barabás Attila a tulajdonos Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója végigvezetett bennünket a látványfőzdében, megállapítottuk, amit megnéztünk igazi látványosság. Kóstolótermestől, aszalóstól, pincéstől együtt.
Nos, akkor vegyük sorra. Mi is a legfontosabb itt? Barabás Attila szerint az üzleti szempontok mellett „elsősorban a hagyomány tisztelete és ápolása”. Mert bár az épületegyüttes valóban afféle pálinkás vendéglátóhelyként - és e szó itt és most nem éttermet jelent – funkcionál, ám az egyik helyiség helytörténeti kiállítás is. Nem véletlenül, ugyanis a pálinka udvarháznak helyet adó épületet 1773-ban emelték, eredetileg 30 személyes ispotálynak, a kastélyra néző része orvosi lakásnak épült. Ezt a funkcióját egészen a múlt század húszas éveiig megtartotta, utána terménytároló volt, aztán az ötvenes években mozit alakítottak benne. Végül az önkormányzat raktárnak használta, míg Barabás Attiláék meg nem vásárolták, majd teljes egészében felújították az alaposan lerobbant épületet. A hédervári lepárlás története pedig 1890-ig vezethető vissza. Arra vonatkozó hiteles információ és dokumentum nem áll rendelkezésre, hogy pontosan mikor indult a szeszgyártás, de azt tudják, hogy véglegesen 1945-ben fejezte be a működését.
Egy pillanatra azért kerüljünk az udvarház falain túlra. Már messziről hirdeti a felirat a pálinkaházat, kovácsoltvas kapu, tágas udvar, gondozott a környezet. Benn az egykori ispotály helyisége a kóstolóterem.
- Úgy méreteztük, hogy egy nagyobb busz létszámát fogadni tudjuk, vagyis 60-70 fő számára tudunk pálinkabemutatót tartani. Nem csak olyan feladatokat látunk el, hogy az ide kiránduló csoportokat, baráti társaságokat fogadjuk, hanem kitelepülünk pálinkakóstlókra is. Az elmúlt évben közel húsz pálinkabemutatót tartottunk a szemközti kastélyszállóban és szerte a környéken – mondta el Barabás Attila
A bemutató teremből kilépve a folyosóra egyik irányban eljuthatunk a pincébe, az ellenkező irány az aszalóba vezet. Itt naponta 200 kilogramm friss gyümölcsöt tudnak aszalni, ebből 50-60 kilogramm aszalvány keletkezik. Ez a kapacitás teljes egészében kiszolgálja a likőrgyár másik pálinkafőzdéjét a Pannonhalmi Pálinkáriumot. Itt az aszalóban alakítottak ki tehát egy kis múzeumot, ahol a hédervári uradalom parázsszegpusztai szeszgyárának a relikviáit láthatják az érdeklődők. (a 19. század végén Hédervártól még külön említett Parázsszegpuszta a 20. század húszas éveiben már egybeolvadt a községgel.) Köztük egy eredeti szeszmérőt, különböző fokolókat, pénzügyőrök által készített lelet jegyzőkönyveket, haszonbérleti szerződéseket, a szeszgyár vezetőjének a végzettségét igazoló oklevelét, valamint az üzem alaprajzát. Egy külön vitrinben tárolják a pince feltárásakor talált palackokat, az 1938-ból származó szeszátszámítási táblázatot, és a főzdevezető tintatartóját. No és a falon ki más is mosolyoghatna a tárlat résztvevőire, mint a szeszgyár utolsó vezetője. A másik két helyiség a gyümölcsfeldolgozás és a pálinkafőzés helye. A technológia a legkorszerűbb: 300 literes, egyszakaszos Kothe berendezés és az azt kiszolgáló gyümölcsfeldolgozó gépek és zárt rendszerű erjesztő kapacitás. Barabás Attilától megtudtuk, hogy ez utóbbi helyiségekben lakott egykoron az ispotály orvosa.
Az udvarház legfőbb üzenete világos. Legalábbis Barabás Attila szavaiból ez derül ki:
- Túl azon, hogy szeretnénk értéket teremteni és megmutatni valamit a pálinka múltjából, hagyományaiból, üzleti megfontolások is szerepet játszottak a Héderváry Pálinka Udvarház létrehozásában. A másik pálinkafőzdénk, a Pannonhalmi Pálinkárium legnagyobb problémája ugyanis az, hogy nagyobb létszámú csoportokat nem tudunk fogadni. Ezzel az udvarházzal e tekintetben mobilakká váltunk. Elsősorban azért, mert itt kényelmesen sokan férnek el, és ezt az üzletágunkat nagyon erőteljesen fejlesztjük. Másodsorban vannak olyan irányú törekvéseink, amelyek a természethez, a kultúrához, az italfogyasztáshoz kapcsolódnak. Olyan turisztikai együttműködésben gondolkodunk és hozunk létre, amelynek az a lényege, hogy az észak-nyugat Dunántúl bizonyos helyein a természeti, a kulturális, és az italfogyasztás értékeit összekapcsolva tudjunk programokat kialakítani. Ha valamihez hasonlítani kellene, ha már pálinkáról van szó, olyan ez mint a pálinkaút, de sokkal több annál. Elsősorban arra alapozunk, hogy a Szigetköz Magyarország felfedezetlen gyöngyszeme, óriási idegenforgalmi perspektívát látunk benne.
Az udvarház tehát jó fél éve működik, a gyümölcsaszalás már elkezdődött, már főztek pálinkát, fogadtak csoportokat, és a tulajdonosok reményei szerint a gyümölcspárlat mellett bor-, cukornád- és gabonapárlattal is foglalkoznak majd itt. Terveik között szerepel egy jó minőségű pálinkabrand kialakítása is, de mint Barabás Attilától halottuk jövőbeni turisztikai fejlesztésekről is tárgyalnak.
Szerző: Jónás József
Fotó: Pásztor Csaba
forrás: www.4cent.hu
