Ágyas pálinka háttérinfók
Évtizedekig tartó mélyrepülés után a pálinka egyediségéről, különlegességéről, minőségének elismeréséről hozott legfontosabb döntés a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576 számú rendelkezése volt
Pálinkatörvény szövege szerint: „Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyas pálinkának nevezhető. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni.”
Jogszabályi háttér: Évtizedekig tartó mélyrepülés után a pálinka egyediségéről, különlegességéről, minőségének elismeréséről hozott legfontosabb döntés a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576 számú rendelkezése volt. Ennek értelmében, hazánkban 2002. július 1-től jogilag is megkülönböztették a pálinkát a másodrangú, gyümölcs ízű szeszes italoktól. Azóta hazánkban csak a 100 százalékban gyümölcsből főzött párlatot lehet pálinkának nevezni. Az Európai Unió 2004-ben elfogadta a pálinka kizárólagos névhasználatát, ennek értelmében e szót a gyümölcs- és törkölypárlatokra kizárólag Magyarország, a barackpálinka nevet négy osztrák tartomány használhatja.
Az Európai Parlament és Tanács érvényben lévő 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó általános szabályokat határozza meg. Ennek értelmében a pálinkát is különleges védelem (oltalom) illeti meg, hiszen ez a jelzés olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható. Így védelem alá került a pálinka és a törkölypálinka, mint Magyarországot reprezentáló szeszes ital, és mindezidáig öt meghatározott régióból származó pálinka is. E rendelkezés hazai harmonizáló jogszabálya (volt ) a 94/2008(VII.24) FVM, SZMM együttes rendelete, egy olyan átmeneti rendelkezés, amely a pálinka névhasználatát szabályozz(t)a a „Pálinkatörvény” hatálybalépéséig. A magyar Országgyűlés 2008. november 3-án elfogadta a 2008. évi LXXIII. törvényt a pálinkáról, ezzel immár itthon is a legmagasabb szintű jogszabály védi a gyümölcs- és törkölypálinkát.
2009 február 15-től hatályos a „Pálinkazárjegy.” Ez különbözteti meg a pálinkát az egyéb szeszes italoktól. A pálinkatörvény előírása szerint a pálinka más színű zárjeggyel megkülönböztethető az egyéb szeszes italoktól. Ennek megfelelően a pénzügyminiszter módosította a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendeletét. A módosított jogszabály – 33/2008. (XII.22.) PM rendelet – szerint 2009. február 15-től hatályba lép a pálinkazárjegy. Ettől az időponttól lehet a az arra jogosultaknak igényelni a pálinkazárjegyet, ami a következőképpen néz ki: „fekvő téglalapalakú, színe vöröses-narancs összhatású és narancs biztonsági (guilloche) nyomattal, benne Merkúr embléma”.
2009. április 23-án hivatalosan is – első ülésével – megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács. A három évvel ezelőtt elfogadott 2008. évi LXXIII. törvény a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében rendelkezett a Pálinka Nemzeti Tanács létrehozásáról. A 13 fős testületben az agrárminiszter és a pénzügyminiszter képviselői mellett a pálinkás szakmai szervezetek képviselői kaptak helyet, tagjait a szakminiszter nevezte ki három évre. A PNT tagja a Bolyhos és Fia BT. tulajdonosa, Bolyhos Zoltán.
Az elmúlt év őszén hazánkban bevezették az otthonfőzés, illetve a magánfőző intézményét, a bérfőzetők és az otthonfőzők számára a jövedéki törvény módosítása 86 liter 50 százalékos (V/V) párlatmennyiségig adómentességet is biztosított.
Forrás: www.bevezetem.hu
