Tízezren főznek pálinkát otthon
A szabad pálinkafőzés évfordulóját és az OMÉK kiállítást üdvözölték a zalai Pórszombaton, ahol a vidékfejlesztési államtitkár elmondta, hogy nincs pontos adatuk, de körülbelül 10 ezren vágtak bele a saját pálinkafőzésbe.
A magyar föld legjavát mutatja be a szerdán nyíló budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), amely egyfajta híd a vidék és a főváros között - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a Zala megyei Pórszombaton, ahol a hat év után újranyíló OMÉK mellett az egy éve indult szabad pálinkafőzésről is szó esett.
Fazekas Sándor úgy fogalmazott, hogy jelképértékű a pórszombati helyszín, hogy innen invitálják az ország közvéleményét az OMÉK-ra, mert ez "a vidék és a főváros kapcsolatának újraszövését jelenti", a kiállítás hidat képez a vidék és a főváros között.
Fazekas Sándor kitért arra is, hogy egy évvel ezelőtt, ugyanebben a pórszombati gyümölcsösben ünnepelték az első szabadon főzött pálinkát, amivel visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital. A pálinka értékhordozó, "a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja", s olyan tájfajtákból is készül, ami igazán egyedivé teszi őket.
A miniszter közölte: véglegesítés előtt áll a tájfajták szaporítását és a belőlük készült termékek felhasználását lehetővé tévő rendelet, amellyel visszakerülnek jogaikba az azok a fajták és termékek, amelyek eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatóak, nem lehetett belőlük termékeket készíteni. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen már éjfélkor felmentek e szőlőhegyre, "megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek".
Nem teljesültek azok a várakozások, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolná a szeszipart, "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat". Az eredeti szándék az volt, hogy a helyi termékeket segítsék piacra jutni és felélesszék az öngondoskodást - fejtette ki.
Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.
Elmondta még: a tájfajtákról szóló rendelet és a korábban alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben.
Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli, akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Reményét fejezte ki, hogy "a féltő gondosság" elterjed és a gasztrokultúra is újból elnyeri régi fényét.
Forrás: www.boraszportal.hu
