I. Gönczi Barack Fesztivál

2012. 07. 02., hétfő

Az I. Gönci Barack Fesztivál a zempléni táj, a csak ezen a vidéken ennyire zamatos ízű kajszibarack és az életöröm ünnepe. 2012-ben a Bestillo Pálinkaház és Boldogkőváralja összefogott, hogy ezeken a napokon baracklekvár-felhőben ússzon a bársonyos zempléni dombok szabdalta táj. Az I. Gönci Barack Fesztivál érték- és hagyományteremtő rendezvény, ahol a családok, a helyi értékekre, itteni adottságokra büszke emberek és a kajszi ízéért különböző formákban rajongók együtt ünnepelhetik az istenáldotta környék egyik legnagyszerűbb adományát.

 

Aki az alábbi listán felismeri magát, annak ezen a hétvégén ebben a Zemplén lankái közt megbúvó varázsfaluban van a helye:

Családosok: számtalan gyermekprogram, varázslatos, természet közeli helyszíneken: barackos játszóházzal, dombon magasodó, középkori várral, Levente Péter előadásával, kézműves foglalkozásokkal, gurulós kisvonattal, rotyogó, nagy üstökkel, barackvelőt kavargató nagymamákkal, száj széléről édes baracklekvár-nyalogatással.

Pálinkabarátok, gasztronauták és egyéb hedonisták: Badár Sándor szövegével csúszó kiváló pálinkák, látványfőzde-látogatás, barackos hangulatú borok jazz mellett, idilli tájban, ráadásul a környék legendás éttermeinek kínálatában együtt, egy helyen, egy napon lehet belekóstolni. Ős Kaján, Gusteau Kulináris Élményműhely, Sárga Borház, Oroszlános Borvendéglő, Magita Hotel, Erdőfénye Kastélyszálló...

Helyi lakosok, akik büszkék arra, amijük van: mert kincs van a kezükben, olyasmi, amely másnak, máshol nincs. A Gönci barack. Csak itt és csak nekik. Kivétel nélkül mindenki szereti. Ideje ezt megünnepelni, igaz?

Nem helyi lakosok, de szeretik a szépet és tudják, mi a jó: harmónia, szépség, érintetlen természet, kirándulásra hívogató Kéktúra-ösvény, összehajló ágak, töményen csorgó napsugár, lépőkövek a patakban, mesebeli házak, nemes lelkű grófok és bátor lovagok hátrahagyta ősi falak, sodró erejű koncert az esti Várban.

Helyben termő gyümölcsök - “Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.”

Az I. Gönci Barack Fesztivál szervezői nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy a legízletesebb magyar kajszinak kijelöljék az őt megillető helyet. Pálinkában már bizonyítottak, a BESTILLO Gönci Barackpálinkája a legjobb kajszi elismerést kapta a fogyasztóktól és a bíráktól. Most a Gönci barackból prémium kategóriás helyi termékeket terveznek készíteni: lekvárt, aszalványt, természetes gyümölcskészítményeket. Úgy szeretnék minél több emberrel megismertetni a különleges barackból készült egyedi finomságokat, hogy eközben munkát adnak a helyi közösségnek és értéket teremtve magas szinten viszik tovább a gyümölcsészet hagyományát. Hogy amíg az idő, idő, megérje Gönci barackot termeszteni ezen a földön.

Eredetvédelem, gyökerek, minőség

“A termék minőségét elsősorban az adott földrajzi környezet, illetve az ott alkalmazott technológia határozza meg. A termék előállításának minden lépése kizárólag a termékleírásban elfogadott módon, annak megfelelően az adott földrajzi területen történhet."

A pálinkának – akárcsak a bornak – megvan a jellemző gyümölcstermő területe. Magyarországon nyolc földrajzi oltalom alatt álló pálinkás gyümölcs létezik, melyeket az Európai Unió védett földrajzi jelzésű terméknek minősített. Ilyen a Gönci barack-, a Szatmári szilva-, a Szabolcsi alma-, a Békési szilva-, a Göcseji körte-, a Kecskeméti barack-, a Pannonhalmi törköly- és az Újfehértói meggypálinka. Készüljön a Gönci barackból pálinka vagy lekvár, csak itt, ezen a tájon feldolgozva eredeti az íze, karaktere.A Gönci barack régóta jellemzi a térséget, a térségben élők közül sokan foglalkoznak termelésével. A Zemplén kapujában, Boldogkőváralján és környékén mintegy 300-350 hektáron gondozzák a fákat a gazdák. Országszerte ismert az ebből készült pálinka és lekvár. Az eredetvédelem garantálja, hogy a Gönci barackból készült termékek valóban a legjobb termőhelyről származnak és helyben, hagyományos módon dolgozták fel őket – támogatva ezzel a helyi gazdaságot, termelőket. Az élelmiszerek minőségére adó, tudatos fogyasztók számára ez bizalmat és biztosítékot jelent, hiszen a termék útját akár a fáig vagy a termelőig vissza tudják vezetni. Ez a gyümölcs köré szervezett rendezvények, a minőségi csomagolás, az igényes, a hagyományokat és a trendi elvárásokat jó szellemben ötvöző receptúra oka és célja.

Élet-út

Czakó Mónika és férje a Zemplén kapujából, Boldogkőváraljáról indult útnak, hogy megtapasztalják a budapesti üzleti élet kihívásait, majd Új-Zélandon keressenek kalandokat, míg végül hazatérve, egy fiatal házaspárral létrehozták a Bestillo Pálinkafőzdét. Méhész Zsuzsa hasonló pályát leírva a világjárást cserélte fel arra, hogy egy kis szatmári faluban segítse munkájával a turizmust és közösséget kovácsoljon. A maguk mögött hagyott kilométerek mindkettőjüket megerősítették abban: a világ csodálatos, de az értékekért sokszor elég, ha kinyújtjuk a kezünket. Történetesen mindketten olyan helyen vertek gyökeret, ahol a táj, az adottságok, a környezet egyedi és mással össze nem hasonlítható. Móni a Gönci Barack, Zsuzsa a Szatmári Szilva földjén telepedett le. Otthonosan mozogtak a pálinka világában, a gyümölcsösben, elnyerték a helyiek bizalmát, pályázatokat írtak, országos hírű rendezvényeket szerveztek, és akkor is töretlenül hittek abban, hogy kincsre bukkantak, amikor még nem sokan hittek ebben.

Messze földről hozott élményeiket ötvözve a helyi hagyományokkal olyan világ építésén munkálkodnak, melyben a helyiek jól érzik magukat és büszkék az értékeikre, az odalátogatókat pedig lenyűgözi a két vidék: Zemplén Kapuja és Szatmár-Bereg egységessége és a lakói összefogása. Azokat szólítják meg, akik szeretik tudni, hogyan és honnan kerül az étel a tányérba, az ital a pohárba. Egyesítve a helyi termelőket, szolgáltatókat, segítségül hívják az Önkormányzatot, hogy közösen minőségi, helyi termékeket készítsenek, fesztivált szervezzenek, turizmust építsenek. Mindenki a maga helyén, a maga legjobb tudásával, de megosztva a tapasztalataikat: kijelölve az utat az eredetvédett pálinkás gyümölcsöknek. Nem csak azt remélik, hogy a gyümölcs, és az abból készült termékek, így például a lekvár és a pálinka még inkább keresettebb lesz, hanem azt is, hogy ezen az úton haladva valódi közösséget tudnak kovácsolni. Hogy megtanulhassunk, vágyakozni az után, ami valójában már régóta a miénk.

Zemplén Kapuja - Boldogkőváralja: várak és kövek

Boldogkőváralján két dolog tűnik azonnal az idelátogató szemébe: az egyik a falu és a környék látványát uraló, tekintetet vonzó vár sziluettje, a másik a rengeteg kő: alapok, reneszánsz támfalak, lépőkövek a patakban, de még a Tájház előtti, salviával teli, pirosló kis virágágyás is évezredek által kerekre simogatott kövekkel van kirakva. A rég kialudt vulkánok kúpjait az évezredek körös-körül szelíddé koptatták, és az itt élők számára régóta jelentenek megélhetést.

Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben olvasható. A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a falu fölé magasodó, Bodókő nevű sziklán áll. A helyi legenda szerint Bodó volt a neve annak az aszalómesternek, aki a király udvarába szekereken szállította az itteni aszalt gyümölcsöt. Hogy milyen termés lehetett, arról nem szól a mese, de nem is lehetett más a király kedvence, csak az itteni, mézédes kajszibarack. Azóta sok barackot leszedtek már a környék fáiról, és az évszázadok alatt a falu története szorosan összefonódott a tatárjárás után épült váréval.

Kevesen tudják, hogy Boldogkőváralján három vár is állt egykor, a Bodókő tetején magasodó középkori falak egykor a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményéhez tartoztak. Az Árpád-ház kihalása után a vár története kalandos fordulatokat vett, gazdái, a terület egykori nemesi családjai többször kibővítették. Később elvesztette hadászati jelentőségét, majd a nagy várrobbantások időszakában, a 17. században II Lipót rendelete alapján falai egy részét a levegőbe repítették. A szándékos pusztítás nyomait a környéket elhivatottan szerető és támogató Péchy család hozatta rendbe. A vár látogatható, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. A falakon belül több érdekes kiállítás egészíti ki az élményt: a fentről elénk táruló, csodálatos tájat.

Hazajön a gróf

Boldogkőváralján található a Péchy Gábor királyi tanácsos és szeptemvir által építtetett Péchy-Zichy-kastély. Ma a kastélyban gyermekotthon működik. A kastély több hektáros parkja – mely a francia és angol kertépítészet jegyeit hordozza magán – védett. A magas fallal körülkerített parkban idős tiszafák, fenyőfák, hársak és juharok mellett, ritka madárfajok, gőték és folyami rákok is megtalálhatók. Látogatása engedélyhez kötött. Szintén műemlék védelmet élvez az egykori Péchy-kúria, mely a kastély megépülte előtt biztosított szállást a Péchy családnak.

A gróf értékmentő munkája kiterjed az apró részletekre is, mikor az ásó különös követ fordított ki, az egész területet végigvizsgáltatta és összegyűjtötte a múlt föld rejtette emlékeit. A Tájház mellett álló kúria az I. Gönci Barack Fesztivál lekvárfőző versenyének és gyermekprogramjainak ad helyszínt.

I.Gönci Barack Fesztivál

Helyszín: Boldogkőváralja, Arka

Időpont: 2012. július 14. (szombat)

Kapunyitás: 2012. július 14. Arkán 17,30-kor, a többi helyszínen 10,00 Boldogkői Vár,  

BESTILLO Pálinkaház,Tájház                        

Forrás: www.veddamagyart.info


Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
(+36 30) 932-9396 Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(+36 70) 946-9600 Szabó Ferenc / telephelyvezető
(+36 30) 522-1099 Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum