„Magyarországon visszakerült a pálinka az őt megillető helyre”

2013. 02. 06., szerda

Interjú Barabás Attilával, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójával.

 

 
 

Barabás Attilának, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójának irodája igazi munkaszoba. Az asztalon, a polcokon a megkerülhetetlen adminisztrációs feladatok papírhalmain kívül üvegek, italok garmadája, a falakon oklevelek, elismerések sokasága. A cég első embere egy táblázatból pillant fel belépésünkkor, a tárgyalóasztalon lepárló készülék üzen: a helyiség lakóját nem csupán a végtermék érdekli.

 

Valóban – válaszolja mosolyogva a beszélgetést indító felvetésre Barabás Attila –, nincs olyan munkafolyamat a gyárban, amit ne ismernék. De ez természetes, hiszen az egyetem elvégzése után azonnal itt álltam munkába. Engem elsősorban az erjesztés technológia érdekelt, egyenes volt az út az akkori Győri Szeszipari Vállalathoz.

 

Milyen beosztásokban dolgozott?

 

Technológusként kezdtem, majd fejlesztőmérnökként, később a szeszes ital üzletág kereskedelmi vezetőjeként, majd az egész üzletág irányítójaként dolgoztam.

 

Ezt a folyamatot időben hová tehetjük?

 

Gyakorlatilag a rendszerváltás első éveiben lettem vezető a vállalatnál. Ez abból a szempontból lényeges, hogy ekkor jelentek meg Magyarországon a multinacionális kereskedelmi láncok, amelyek merőben új helyzetet teremtettek a piacon. Úgy fogalmaznék, tanácstalanul figyelő embereket láttam magam körül, akik sem tudati, sem tárgyalástechnikai szempontból, a mögöttük álló szervezetek pedig strukturálisan sem voltak felkészülve az előttük álló kihívásokra, a felerősödő importnyomás, a külföldi áruk beözönlésének kezelésére.

 

Ennek ellenére a „győri szesznek” sikerült talpon maradnia…

 

Ez több tényezőnek köszönhető: egyrészt sikerült jó termékfejlesztési stratégiát kialakítani, az ipar ágon belül a leginnovatívabb cégnek bizonyultunk; másrészt a beosztottaktól a vezetőkig mindenki elkötelezett volt a gyár érdekei mellett, senkinek eszébe nem jutott, hogy a saját érdekeit helyezze előtérbe. A ’90-es évek közepén megtörtént a privatizáció, ami egyrészt a szesz- és a likőrgyártás szétválását hozta, másrészt további fejlődésre ösztönözte a szervezetet.

 

Ezt a folyamatot már első számú vezetőként irányította?

 

A privatizációt még nem, akkor kereskedelmi vezetőként dolgoztam, de a 2000-től induló változásokat mint vezérigazgató-helyettes, később pedig mint vezérigazgató, már igen. Egy nagyon komoly fejlesztést indítottunk el, új üzemcsarnokot építettünk, új technológiákat vezettünk be.

 

Az ezredfordulóhoz köthető a pálinka újjászületésének kezdete is?

 

1999-2000 körül fogalmaztuk meg néhányan a szakmában azt a célt, hogy a pálinka legyen egy nemzeti ital, emeljük az úri szalonok színvonalára, erősítse az ország pozitív arculatát. Ennek a folyamatnak az első jelentős lépése volt 2002-ben a Magyar Szeszipari Szövetség kezdeményezésére született rendelet, amely kimondta: pálinka az, amit száz százalékban magyar gyümölcsből készítettek, Magyarországon cefréztek, itt párolták le, érlelték és palackozták. Sokan ekkor szembesültek azzal, hogy az üzletek polcain lévő üvegek többségében bizony nem pálinka van, csak hidegúti eljárással készített szeszes ital.

 

Érvényes volt ez az önök gyárára is? A pálinka útjának egyengetése személyes motivációból vagy üzleti megfontolásból eredt?

 

Egyértelműen a személyes motiváció volt először. Hiszen 2000 elején az árbevétel egy százalékát sem érte el a pálinkából származó bevétel, ezt az üzletágat csak a jogszabályi háttér megteremtése után kezdtük fejleszteni. Ennek volt fontos része az európai uniós csatlakozás, aminek köszönhetően a pálinka definíciója az egész kontinensen érvényes lett. Ekkor alakultak meg a nemzeti ital felett bábáskodó szervezetek, mint a Magyar Pálinka Lovagrend, melynek alapítója lehettem. 2008-ban megszületett az egész termékpályát szabályozó pálinkatörvény, melynek kidolgozásában személyesen vettem részt, és megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács. Tagjait – köztük jómagamat – a miniszter nevezi ki, szakmai felügyeletet, érdekképviseletet lát el.

 

Milyen véleményt fogalmazott meg a tanács az otthon főzés engedélyezéséről?

 

Ellenezte. A jövedéki adó nélküli főzés az addigi rendezett piacot megzavarta, olyan folyamatokat indított el, amelyek nem tesznek jót az egyre erősödő presztízsű pálinkának. A probléma nem az otthon főzés, hanem az, hogy a törvény nem azonos mércével mér. A bérfőző nem fizet jövedéki adót, a gyár igen. Ez látszik a piacon a pálinkafogyasztás alakulásán is: 2011-ben stagnált, 2012-ben visszaesett. Kialakult a „petker”, a PET-palackban ismerősnek, rokonnak eladott pálinka piaca – ez mellesleg csak a „párlat” elnevezésre jogosult –, több tízmilliárd forinttal kevesebb az az adó, amit eddig az fizetett, aki pálinkát fogyasztott, most pedig a pótlását mindenki fizeti.

 

Ma hol tart a likőrgyár és hol tart a pálinka mint nemzeti ital?

 

A Győri Likőrgyár Zrt. a legfejlettebb gyártástechnológiával rendelkező üzem, saját márkás termékeink a piac meghatározó szereplői, szervezetünk gyorsan alkalmazkodik a piaci igényekhez, korszerű minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszert alkalmazunk, 100-120 dolgozót foglalkoztatunk, termékeink skálája az olcsótól a csúcskategóriáig terjed.

 

Ez utóbbiba tartozik a Pannonhalmi Pálinka?

A Pannonhalmi Pálinka a cég zászlóshajója, önálló brandként kezeljük, menedzseljük. Sikerét a piaci terjeszkedés jelzi, és az is, hogy már olyan vevők is érdeklődnek iránta, akiknek nem mi ajánljuk fel.

 

Biztos vagyok benne, hogy személyes felelősséget érez a minőségéért.

 

Ez így van. Az egész gyártási folyamatot végigkövetem: ott vagyok minden gyümölcsfelvásárlásnál, részletesen átbeszéljük az előállítás minden fázisát a kollégáimmal, csak olyan pálinka kerülhet palackba, amit személyesen kóstoltam meg és hagytam jóvá.

 

Kihagytuk a nemzeti italt...

 

Kidolgoztam 2008-ban a Nemzeti Pálinka Projektet. Ennek a hosszú távú tervnek egy része megvalósult. Ma Magyarországon a pálinka visszakerült az őt megillető helyre. Most a külföldi nyitás lenne napirenden, ám úgy látom, a folyamat megtorpant. A kialakult termelői kapacitás külföldi piacot igényelne, de a határon túl nem ismerik a pálinkát. Megismertetéséhez az egyes cégek már nem elegendőek, állami forrásra volna szükség. A pálinkáról kialakított pozitív képet most kellene exportálni.

 

Szülővárosából, Kőszegről, a Jurisics-gimnázium padsoraiból indulva a mosonmagyaróvári agrártudományi egyetemen szerzett magas szintű szakmai felkészültséggel érkezett 1988. szeptember 1-jén első és máig utolsó munkahelyére, az akkori szeszgyárba, mai nevén a Győri Likőrgyár Zrt.-be Barabás Attila. A diákként a mikrobiológia, diplomás emberként az erjesztés technológia iránt érdeklődő mérnök a vállalati ranglétra minden fokát megjárva vált a cég vezetőjévé, felvértezve magát újabb oklevelekkel igazolt közgazdasági és marketingismeretekkel, 2002. május elseje óta vezérigazgató.

A nemzeti ital, a pálinka iránti elkötelezettsége ismertté tette személyét a gyárkapun, szakmai közvéleményen túl is: aki volt már nézője-hallgatója egy-egy bemutató eseményen, kóstolón, azt bizonyára lenyűgözte személetes előadásmódja, lelkesedése, szaktudása, a téma történelmi vonatkozásainak mély ismerete. Nem meglepő, hogy oroszlánrésze volt az ezredfordulót követően a magyar pálinka presztízsének helyreállításában. A szakmai és társadalmi közélet zaja elől szívesen bújik el a természetben, szabadidejében kertészkedik, kirándul, fotózik, sőt: a vadvizeket előnyben részesítő horgászszenvedélyének áldozatul esett már több termetes hal is. De nincsenek biztonságban az erdő vadjai sem, igaz, Barabás Attila a vadászat egyik legsportszerűbb formáját űzi: magányosan, hajtók, társak nélkül, íjjal mérkőzik meg a zsákmánnyal. A 48 éves vezérigazgatót családja várja vissza a munkából vagy a természetből: felesége óvodapedagógus, Lívia lánya állatorvosnak tanul, Kristóf fia a Jedlik-iskola tanulójaként elsősorban az informatika iránt érdeklődik.

 

Ozsvárt Tamás

Fotó: O. Jakócs Péter

Forrás: www.gyorplusz.hu

 


Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely - felszámolás alatt: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum