Pálinka kislexikon kezdőknek

2013. 08. 22., csütörtök

Infó - Ha mostanában kezdett el megismerkedni a pálinkák, netán a pálinkafőzés világával, akkor ez a kisokos remélhetőleg segítségére lesz az idevágó fogalmak tisztázásában.

Alkoholfok - Az alkohol koncentrációját általában térfogatszázalékban adják meg. Az alkoholfok, az italban jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a folyadék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten. A pálinka, törvényben előírt minimális alkoholfoka 37,5%.

Alszesz - A kétszeri szakaszos lepárlás – kisüsti főzés - esetén az első lepárlás után a cefréből kapott, alacsony alkoholtartalmú folyadék. Az alszeszt, egy második desztillációval finomítják és e művelet során választják le az elő- és utópárlatot a középpárlatról, a pálinkáról.

Ágyas pálinka - Ágyas vagy gyümölcságyon érlelt pálinka az a gyümölcspálinka, amelyet legalább 3 hónapig, gyümölccsel együtt érleltek. Az ágyas pálinka előállításához 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A pálinka színe ekkor átveszi az érlelésben részt vevő gyümölcs színét, míg íze karakteresebbé, lágyabbá és selymesebbé válik.

Biopálinka - Egy pálinka kizárólag akkor tekinthető és nevezhető biopálinkának, ha annak a teljes előállítási folyamata (a gyümölcs termesztésétől kiindulva) és a végtermék analitikai paraméterei is megfelelnek a biotermékekkel szemben támasztott követelményeknek. Az erre vonatkozó igazolást – mely a fenti feltételeknek való megfelelés folyamatos ellenőrzését is jelenti – Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. adhatja ki. Ennek a tanúsítványnak a birtokában használható a pálinkák esetében a biopálinka megjelölés.

Cefre - Zúzott, esetleg erjedő vagy erjesztésre előkészített gyümölcs.

Desztilláció - Más néven lepárlás, az a folyamat, amelynek során a cefre forralásával a gyümölcsből az aromákat és az alkoholt kinyerik. Lásd még: Pálinkafőzés

Eredetvédett pálinkák - Az eredetvédett pálinkák a pálinkáknak egy olyan csoportja, amelyek földrajzi származása, előállításuk módja speciálisan meghatározott, körülhatárolt és mint ilyenek, névhasználatukban az Európai Unión belül oltalom alatt állnak.

Minden eredetvédett pálinkára érvényes, hogy alapanyaga kizárólag az adott földrajzi eredetvédelem alá tartozó területen termett vagy termesztett gyümölcs, melynek cefrézése, lepárlása, érlelése és palackozása is kizárólag az adott földrajzi területen történhet.

Magyarországnak jelenleg nyolc földrajzi eredetvédett pálinkája van: Békési Szilvapálinka, Göcseji Körtepálinka, Gönci Barackpálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Pannonhalmi Törkölypálinka, Szabolcsi Almapálinka, Szatmári Szilvapálinka, Újfehértói Meggypálinka.

Előpárlat - A lepárlási folyamat során a főzőberendezés hűtőegységéből először kifolyó alkoholos folyadék, mely a cefrében található legillékonyabb és a pálinkába nem kívánt kellemetlen ízű és illatú anyagokat tartalmaz. Az előpárlatot a lepárlási folyamat során időben a középpárlat - a tulajdonképpeni pálinka – követi.

Erősítő feltétes lepárlás - Az erősítő feltétes vagy más néven finomító oszlopos, ill. tornyos lepárlás során a párát a főzőüstből egy erősítő (finomító) oszlopba vezetik, amely csak a magas alkoholtartalmú, aromákban gazdag gőzöket engedi tovább a hűtőspirál felé. Az eljárás lényege, hogy ennél a teljes lepárlási folyamat egy szakaszban megtörténik, azaz a cefre egyszeri felmelegítésével eljutunk a pálinkáig. (A főzőüst űrtartalma egyébként általában ennél a technológiánál sem haladja meg az ezer litert.)

Érlelt pálinka - Az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1.000 liternél kisebb vagy legalább 6 hónapig, 1.000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Miben mások az érlelt pálinkák? Egyrészt színvilágukban, amelyre a hordótól nyert sárga, esetleg mély sárga szín a jellemző, másrészt azon többletértékekben, amelyek az érlelés során keletkeznek. Ezek; a kellemes, lágy fűszeres háttér, az édeskés gyümölcsösség és a harmonikus virágillat.

Kisüsti pálinka - Az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legfeljebb ezer literes – innen az elnevezés - rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti technológiával két különálló lepárlás során kapnak készterméket. Az első fázisban felmelegítik (lefőzik) a cefrét és desztillációval kinyerik belőle az etil-alkoholt és az egyéb illó anyagokat. Az így kapott alkoholos folyadék az alszesz, melyet egy második fázisban tovább finomítva állítják elő a pálinkát.

Középpárlat - A lepárlási folyamat során, az előpárlatot követően megjelenő alkohol a középpárlat, amely maga a pálinka. Leválasztása addig tart, mielőtt megjelennének benne az utópárlatra jellemző kellemetlen illat- és ízanyagok.

Mézes pálinka - A Pálinkatörvény definíciója szerint a pálinka, kizárólag Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből, szőlőtörköly¬ből, ill. aszú szőlőtörköly¬ből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz. Mivel a pálinka esetében a méz is hozzáadott, egyéb anyagnak számít, ezért az olyan párlatot, amely mézet tartalmaz, nem hívhatjuk pálinkának. Az ilyen, mézet tartalmazó pálinkák megnevezése: mézes szeszesital.

Lepárlás - Más néven desztilláció, az a folyamat, amelynek során a cefre forralásával a gyümölcsből az aromákat és az alkoholt kinyerik. Lásd még: Pálinkafőzés

Likőr - A likőr megnevezés a francia „liqueur” szóból származik és olyan szeszes italt jelöl, melyet hozzáadott cukorral édesítenek és különböző élelmiszerekkel vagy aromákkal ízesítenek. Alkoholtartalmuk legalább 15% és alapjuk lehet pálinka is. Az italkultúrában szerepük többrétű: koktélok alapanyagaként, kommersz italként vagy különleges ízvilágok megjelenítőjeként is feltűnnek.

Mit nevezhetünk pálinkának?

- Kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, ill. szőlőtörköly¬ből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz

- A gyümölcsöt, ill. a törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták

- Alkoholfoka minimum 37,5%

- Az Európai Unió döntése alapján a pálinka megnevezést kizárólag Magyarország használhatja és négy osztrák tartomány, de azok csak a barackpálinka névre vonatkozóan

Ópálinka - Az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1.000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig, 1.000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

Opálosodás - Az a jelenség, amikor a pálinka hosszabb állás után vagy alacsonyabb hőmérsékleten opálossá, zavarossá válik. Kiváltói a kozmaolajok. A kozmaolajok a pálinka természetes alkotóelemei, amelyek alkoholban jól, vízben viszont nem oldódnak. Ennek következtében főleg a kisebb alkoholfokú pálinkákban (40-46%) hosszabb idő alatt, vagy alacsonyabb hőmérsékleten zavarosodást okozva kicsapódnak. A jelenség a pálinka íz és illat jellemzőit nem befolyásolja.

Pálinka kihozatal - Azaz például, mennyi gyümölcs szükséges egy liter 50%-os pálinka előállításához? A pálinka kihozatal elsősorban a gyümölcstől, ill. azon belül annak érettségétől függ. Az alkoholos erjedés mértékét ugyanis a gyümölcsben lévő cukor mennyisége határozza meg. A legtöbb pálinka szőlőből, szilvából és kajszibarackból nyerhető, melyeknél egy liter 50%-os pálinkához 9-10 kg gyümölcs szükséges. Ezeket az alma, a körte, a meggy és a cseresznye követi 12-16 kg-os kihozatallal. Vadgyümölcsök esetében – pl.: kökény, som, berkenye – viszont már egy liter 50%-os pálinka elkészítése 40-45 kg gyümölcsöt igényel. (Csak összehasonlításul; egy liter 40%-os alkoholtartalmú vodka előállításához 1,5-2 kg gabonára van szükség.)

Pálinka tárolása - A pálinkát fénytől elzárt, ill. alacsony fényerősségű helyen ajánlott tárolni. Ennek az a magyarázata, hogy az egyes gyümölcsök aromái ugyan különböző mértékben, de mind érzékenyek a fényre. Fény hatására ezek az aromák átalakulhatnak, így a pálinka illat és íz világa megváltozik, sérül. Természetesen a folyamat erősen függ a fény intenzitásától és a behatás időtartamától is. Ennek a problémának a lehetősége a sötét színű palackba zárt pálinkáknál kevésbé áll fenn, mint azoknál, amelyeket átlátszó palackba töltöttek.

Pálinkafogyasztási tudnivalók

- A pálinkát 16-20 Celsius fokon fogyasszuk. A hűtött pálinka elveszti a legfontosabb élvezeti értékeit; az illatát, a gyümölcsös jellegét.

- Megfelelő formájú, úgynevezett tulipán pohárba töltsük. A tulipán formájú pohár alsó része öblös, felfelé haladva pedig összeszűkül. Ez vezeti az orr irányába a pálinka illatanyagait, elősegítve, hogy az illatok ne vesszenek el.

- Tovább fokozhatjuk az illatok intenzitását, ha pohárfedővel letakarva kínáljuk a pálinkát.

- Célszerű a poharat egy kicsit megdönteni és „hintáztatni” a pálinkát, mert így még több illatanyag szabadul fel és válik érzékelhetővé.

- A pálinkát érdemes lassan fogyasztani, hogy az ital a szájüreg teljes egészében jelen lehessen, és így ízlelésünk részletesebb képet adhasson a pálinkában meglévő értékekről.

- Szárazpróba. Ha négy-öt perccel a pálinka elfogyasztása után az orrunkhoz emeljük a poharat, kellemes illatok felszabadulását érezhetjük. A gyümölcs legintenzívebb, legkarakteresebb illatai köszönnek ilyenkor vissza. Ez egyben a pálinka próbája is (innen az elnevezés). Ez az illat csak akkor van jelen és csak akkor érezzük kellemesnek, a gyümölcsre utalónak, ha a pálinka hibátlan.

- Mikor fogyasszuk? A pálinka étkezések előtt és azok után is fogyasztható. Sok helyen aperitifként kínálják, de ajánlják csak étkezések után is, emésztést segítő digestivumként.

Pálinkafőzés - Az a desztillációs (lepárlási) eljárás, amelynek során a cefre egyes alkotóelemeit, melyeknek különböző a forráspontja (az illékonysága), ezen a módon választják szét. A cefre alkotóelemei közé tartozik az etil-alkohol is - a köznyelvben ezt hívjuk alkoholnak – melynek a forráspontja 78,3 oC, míg a vízé 100,0 oC, így melegítés hatására az alkohol előbb kezd párologni. Ezt a szétválasztási elvet alkalmazzák a pálinkafőző berendezések és ez a szétválasztási folyamat a pálinkafőzés.

Pálinkatörvény - A Pálinkatörvény, a 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról. Ez a törvény rendelkezik – többek között - a pálinka meghatározásáról, a megnevezés használatáról, kiszereléséről, címkézéséről, valamint a pálinkával kapcsolatos földrajzi árujelzők oltalmáról.

Pálinkavédjegy A Pálinkavédjegy arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy a pálinka átesett olyan műszeres analitikai vizsgálatokon, amelyek eredménye alapján az összetétel vonatkozásában megfelel a jogszabályi elvárásoknak, továbbá érzékszervi bírálói minősítése is elérte a megkívánt szintet. A Védjegy, a két feltétel együttes teljesülésekor kerülhet kiadásra. A Pálinkavédjegy matricával ellátott palackokban csak olyan pálinka lehet, amely pálinkaversenyeken ezüst vagy aranyérmés díjazást kapna, mivel a pálinka érzékszervi vizsgálata a Védjegy odaítélés esetében, ilyen minősítési feltétellel történik.

Pihentetés - Nem szabad elfelejteni, hogy a pálinkafőzés a gyümölcs szempontjából - melynek értékeit pont ezen a módon mentjük át az italba - nagyon drasztikus folyamat. A friss pálinka, fogyasztásra még nem alkalmas, pihentetni kell. A pihentetés időtartama általában 30-60 nap. Ennek során a pálinka „megnyugszik”, belső egyensúlya rendeződik, letisztul, nyersessége megszűnik. Víz hozzáadásával pedig még ezt követően állítják be a pálinka, fogyasztásra alkalmas alkohol koncentrációját.

Rézeleje - A „kisüsti” pálinkafőzésnél, a második lepárlásnál keletkező, rézvegyülettel szennyezett alkoholos folyadék. Habár a lepárlás elején, az előpárlattal gyakorlatilag egy időben jelentkezik, a rézeleje nem tisztán előpárlat, hanem a megelőző párlás utópárlati maradéka is, amely a pálinkafőző berendezés belső felületein megrekedt, és amelyet a soron következő párlás előpárlati alkotói „mosnak” ki a rendszerből. Ez az elő-utópárlatos, a belső rézfelületekről leoldott részvegyületekkel szennyezett alkoholos folyadék a rézeleje, mely emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Seprő pálinka - A seprő vagy borseprő, a must erjedése után a tárolóedényekben lerakódó, még bort tartalmazó üledék. A borseprőből - alkoholtartalma miatt - lepárlással készíthető szeszesital, azonban a Pálinkatörvény értelmében az soha nem nevezhető pálinkának csak borseprő párlatnak. Borseprő felhasználásával törkölypálinka készíthető, de csak úgy, ha az erjesztett törköly-anyagban a borseprő mennyiségi aránya a szőlőtörkölyhöz képest nem haladja meg a 15kg/100kg mennyiséget. Seprő pálinka megnevezésű ital tehát nem létezik, csak seprő vagy borseprő párlat.

Tornyos lepárlás - Lásd: Erősítő feltétes lepárlás

Törkölypálinka - A törkölypálinka, szőlőtörköly erjesztésével és lepárlásával készül. A szőlőtörköly, a szőlő kipréselése után a présben visszamaradó, növényi részekből (héj, hús, mag, stb.) álló anyag. A törkölypálinkának a szőlőtörkölyben lévő mag és héj karakteres ízt és zamatot kölcsönöz, melyet a szőlőfajtákból származó gyümölcsösség tesz még színesebbé.

Tulipán pohár - A pálinka fogyasztása úgynevezett tulipán pohárból ajánlott. Ennek oka, hogy a tulipán formájú pohár alsó része öblös, felfelé haladva pedig összeszűkül és így az orr irányába vezeti a pálinka illatanyagait, elősegítve, hogy azok még erőteljesebben érzékelhetőek legyenek.

Utópárlat - A lepárlási folyamat során a középpárlatot – azaz a pálinkát - követően megjelenő alkoholos folyadék, amely kellemetlen illat- és ízanyagokat tartalmaz. Szakszerű, helyes időben történő elválasztása a középpárlattól (pálinka) nagyon fontos, mert annak élvezeti értékét erősen rontja

Vegyes pálinka - A különböző gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése.

Forrás: www.boraszportal.hu


Pálinka Világkupa 2015 Gyula

Exkluzív üvegtermékek

 

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Tel: (+36 30) 522-1099 / (+36 30) 932-9396
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum