Jelentős előrelépés: építik a pálinka világmárkáját
A Pálinka Kiválóságok Könyvéről, a házi pálinkafőzésről és az akácról folytatott vitáról, az Oroszországba irányuló húsexport akadályairól és a hazai sertésállomány alakulásáról is beszélt a Kossuth Rádióban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Több fronton zajlik a pálinka körüli küzdelem, az egyik vitatéma a magyar kormány és az Európai Unió között a házi főzés adózása, illetve adómentessége. A kabinet felfogása az, ami négy évvel ezelőtt is, hogy a házi pálinkafőzés a magyar emberek elemi joga. Ez egyébként egy népszokás, a kultúra, a magyar műveltség része, a pálinka nemzeti ital – mondta a 180 percben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Hozzátette: ennek a felfogásnak a jegyében vették le a jövedéki adót a házi, illetve bérfőzött pálinkáról, ami láthatóan eredményes döntés volt, mert egyre több a kiváló ital.
Az Európai Bíróság április 10-én közölt ítélete szerint a házi pálinkafőzés magyarországi gyakorlata nem egyeztethető össze az uniós joggal. A döntés azt kritizálja, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehet főzni, illetve főzetni.
Fazekas Sándor a Kossuth Rádió műsorában hangsúlyozta, hogy a kormány megvédi az uniónál a magyar álláspontot, a Vidékfejlesztési Minisztérium a gazdasági tárcával közösen azon dolgozik, hogy megtalálják azt a jogi megoldást, amely biztosítja, hogy a pálinka „szabad” maradjon, és amely az uniónak is megfelel. A politikus azt mondta, a kérdést a belső jogban kell megoldani, úgy, ahogy azt a francia, szlovén vagy osztrák példák mutatják. Megjegyezte, a nevezett országokban is úgy szabályozták az otthon főzést, hogy bizonyos limitet állapítottak meg.
A hétfőn bemutatott Pálinka Kiválóságok Könyvéről a tárcavezető azt mondta, az a kereskedelmi forgalomban megjelenő pálinkák legjavának gyűjteménye, a hazai élmezőny első összefogó bemutatása. Ez azért is lényeges, mert Magyarország a világpiacon is meg akar jelenni a pálinkákkal, világmárkát épít, amihez minőségi előrelépés kell. A magyar italnak a határon túl a vendéglátásban, a gasztronómiában, szállodák drinkbárjaiban, illetve a repülőtereken, követségi fogadásokon, delikátesz boltokban is helye lehet, azokban a magas minőségi kategóriákban tehát, ahol a legkiválóbb versenytársak is ott vannak.Fazekas Sándor hangsúlyozta, a pálinka nem tömegtermék, és nem is hiszi, hogy olyan mennyiségben tudná előállítani az ország, ami a világ összes üzletét elláthatná. A kulturált italfogyasztókhoz azonban eljuttatható a magyar pálinka, és ezzel Magyarország is megjeleníthető külföldön. Erre vannak szép példák, a Pálinka Kiválóságok Könyv pedig ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés – mondta.
Az unió által visszaszorítandó, káros özönnövényként meghatározott akácfa megítélésben kialakult ellentét kapcsán Fazekas Sándor hangoztatta, a növény egy közelmúltban hozott döntés után bekerült a hungarikumok közé, így itthon a legmagasabb védelmet kapja. Az amerikai eredetű akácot Magyarországra nem behurcolták, hanem évszázadok óta tudatosan telepítik, a táj elengedhetetlen része, mézelő növény, épület- és szerszámfa. A mézek közül a legkeresettebb akácmézhez százezer ember megélhetése kötődik, és ez szintén olyan termék, amely Magyarországot messze a határokon túl is megjeleníti – tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy Oroszország május 14-étől átmenetileg megtiltotta magyarországi húsipari cégek termékeinek bevitelét, Fazekas Sándor kijelentette, folyamatosan tárgyalnak a külföldi féllel, és bízik benne, hogy sikerül elhárítani az export akadályait.
A politikus a 180 percben arról is beszélt, hogy tíz év után először növekszik a magyarországi sertések száma, míg tavaly félévkor 2,9 milliós volt az állomány, most ennél már 33 ezerrel több disznó van itthon. A tárcavezető ezt a sertéshús esetében alkalmazott alacsonyabb, 5 százalékos áfának tudja be, egyúttal hangsúlyozta, nőtt a termelőkedv, kedvezőek a piaci körülmények, és nagyon fontos, hogy halad a sertésstratégia megvalósítása is.
Forrás: www.hirado.hu
