Kerítésszaggatóból Hungarikum
Több mint negyedszázada főz pálinkát a Szicsek család, akik már többször is elhódították termékeikkel „Az Év Pálinkája” címet. Több boltot is nyitottak az országban, ahol több mint hetven termelő pálinkáit mutatják és árusítják, most pedig a külföldi terjeszkedésen dolgoznak.
Szicsek János
Kép:PP
Aki belép a Magyar Pálinka Házába, azonnal elámul a hatalmas választék láttán. Az idehaza termő gyümölcsökből készített párlatok mellett igazi különlegességeket, szarvasgombával ízesített pálinkát vagy pálinkás bonbont is találhat a több mint 70 termelő mintegy 1200 terméke között. A külföldi és magyar vevők kedvenc szolgáltatása, hogy saját maguk állíthatják össze díszdobozos pálinkaválogatásukat egy deciliteres üvegekből.
– Egy olyan üzletet szerettünk volna létrehozni, ahol nem a saját termékeinket helyezzük előtérbe, hanem bemutatkozási lehetőséget adunk minden magas minőségű pálinkát előállító termelőnek. Döntsenek a vevők, melyikből lesz siker! – mutat körbe Szicsek János, a Szicsek Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója.
Az üzletember szerint az üzlet forgalma is bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben mekkora változás állt be a pálinka megbecsülésében idehaza és külföldön.
– Tíz évvel ezelőtt még elképzelni is nehéz volt, hogy a pálinka társadalmi megítélése a kerítésszaggatóból szalonképes itallá válik. Ma már márkákkal rendelkezik, egy főzde pedig már nem hátsó udvari sufni, hanem látogatható, turisztikai attrakció – mondja Szicsek János, aki a többi termelővel együtt maga is sokat tett azért, hogy ez a változás végbemenjen.
A Szicsek János által irányított családi vállalkozás a cserkeszőlői főzdéből évi félmilliárdos árbevételű céggé vált, és ma már ők adják az exportra kerülő magyar pálinka mintegy felét.
– Az első főzdémet 26 évvel ezelőtt, 1988-ban indítottam be. Ha sokan vannak a piacon, akkor másnak kell lenni, eredeti ötletekkel kell kitűnni a tömegből. Tiszaföldváron kilenc szeszfőzde volt: ebben bele lehet szürkülni. Az dönti el, hogy milyen nevet teremt egy főző magának, hogy a hozzá betérőknek milyen a szakmai kultúrájuk. Úgy gondoltam, hogy inkább megveszem a gyümölcsöt, és lefőzőm én magam, de ezt a családnak kellett finanszíroznia. Sokszor nem volt zökkenőmentes. A feleségem gyakran csak akkor hallott egy-egy döntésemről, amikor este hazaértem. Napközben nem volt időm megbeszélni vele – meséli Szicsek János.
Közel negyvenféle gyümölcsből készítenek pálinkát, és gyakran kerültek nehéz helyzetbe, de mindig tisztességesek voltak a beszállítóikkal és a disztribútoraikkal. A gyümölcstermesztőik bíznak bennük, már nem akarják máshová vinni a gyümölcsüket. Különösen ügyelnek arra, hogy pontos információik legyenek a termelők helyzetéről: tisztában kell lenni már tavasszal a várható terméssel.
Kép:PP/KádárLajos
– Szoros kapcsolatban vagyunk a termelőkkel. A hogyanra nem lehet receptet adni, de fontos, hogy akár évente százezer kilométert is menjünk, ha kell, hiszen akár Zalaegerszegtől Pécsen keresztül, a Nyírségig mindenhonnan veszek alapanyagot – emeli ki Szicsek János, akit ma már két fia is segít a munkájában, így biztosítva van a cég jövője. A nagyobbik a belföldi értékesítéssel és termeléssel foglalkozik, a kisebbik a vállalkozás külföldi pozícióinak megerősítésén és a további terjeszkedésen dolgozik. A jövőt az exportban látják: itthon hiányzik a külföldihez hasonló piac. Ami idehaza horribilis mennyiségnek tűnik, az Moszkvában egy hét alatt elmegy.
A szakember szerint Magyarországon óriási tömegű, évente megjelenő gyümölcsalap van, így a készlettömeget a prémium minőségű pálinka képes lenne levezetni. Erre azonban ma nincs állami program.
– A magas minőségű italokkal meghódíthatnánk a külpiacokat – mi is szállítunk Oroszországba, Szlovákiába, Romániába és most már Kanadába is –, ehhez viszont a pálinkát magasra kell pozicionálni. Mennyiségben nem termelünk annyit, hogy tömegigényeket elégítsünk ki, hiszen még egy kis skóciai whiskeyfőzde is több gabonaszeszt állít elő, mint amennyi pálinkát Magyarország kereskedelmi pálinkafőzdéi készítenek.
Forrás: www.piacesprofit.hu
