Házi pálinka: véget ért a bérfőzdék aranykora
Leálltak idén az ország bérfőzdéi: a szeszüzemek eddig a tavalyi azonos időszak mennyiségének mindössze tizenöt százalékát állították elő. A visszaesés okaként leginkább az év eleji adóemelés nevezhető meg. A drágulás miatt juthat nagy jelentőséghez az otthoni pálinkafőzés. Újdonság, hogy az idén már be kell jelenteni, ha valaki desztillálóberendezést tart odahaza. Lapunk megtudta azt is, hogy eddig mintegy kilencezer ilyen készüléket vettek nyilvántartásba az önkormányzatok.
Új viszonyokat hoztak az év eleje óta élő adószabályok a hazai pálinkafronton. A paragrafusok mindazok dolgát érintik, akik ilyen vagy olyan formában, de maguk is részt szeretnének venni a tömény ital előállításában. Bárki dönthet manapság is úgy, hogy a szakértelem, a kényelem, vagy más ok miatt nem áll neki otthon a pálinkakészítésnek, cefréjét inkább elviszi a helyi főzdébe. A szeszüzemek ügyfeleinek ugyanakkor számolniuk kell azzal: amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük, addig idén az előállítás költségeihez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul.
Az adóemelésnek – amit uniós elvárások követeltek meg – azonnal megmutatkoztak a kézzel fogható jelei. Az első hónapokban ugyanis a korábbi töredékére esett vissza a bérfőzdék forgalma. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjétől, Suller Attilától megtudtuk: 2014 első négy hónapjában az ország főzdéi összesen több mint 5,2 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő. Az idei év értéke ugyanakkor alig haladta meg a nyolcszázezer litert. A szeszfőzők tehát – ügyfeleik megrendelésére – most a tavalyi mennyiség csupán tizenöt százalékát készítették el. A főzdéket egyébként nem lephették meg különösebben a történések, szakmai becslések ugyanis már korábban arról szóltak, hogy idén a tavalyi ötödére eshet vissza a forgalom. Hozzátehető az is: a jelek szerint a szeszüzemek működtetői nem kalkulálnak hosszú ideig tartó hullámvölggyel. Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy januárban az előző évhez képest két tucattal több szeszfőző tevékenykedett.
Annyi ugyanakkor már most bizonyos, hogy a visszaesés a közkasszának nem okozott különösebb gondot, éppen ellenkezőleg: 2014 januárja és áprilisa között a bérfőzés csupán ötmillió forint bevételt hozott az államkincstárnak, s az egész éves summa sem haladta meg a 17 millió forintot. Ehhez képest idén négy hónap alatt több mint 600 millió folyt be bérfőzési szeszadó gyanánt.
– Igencsak megcsappant az üzlet, elmaradnak az ügyfelek, leginkább csak a tehetősebbek keresik fel a főzdét – ezzel kezdte tapasztalatainak ismertetését egy beregi szeszfőző. Mint azt a szakember lapunknak elmondta, tavaly hétszáz forint körül mozgott egy liter párlat előállításának költsége, ma az adó miatt ez 1600 forint fölé is mehet. – Keveseknek van itt ennyi pénze egy liter pálinkára – jegyezte meg a vállalkozó, majd hozzáfűzte: az is igaz, hogy nagyobb mennyiségre mostanság nemigen van szüksége senkinek. Az utóbbi évek adómentes lehetőségeit kihasználva ugyanis sokan a rosszabb időkre is felkészültek, számos háznál jelentős pálinkatartalékok lehetnek. Emiatt most sokaknak egyáltalán nem sürgős a főzetés. Egy helyi gazda – aki éppen az almacefréjének kifőzését várta – mindezt azzal egészítette ki: korábban megesett, hogy valaki harmincöt-negyven litert is hazavitt, noha egymaga csak tíz litert ha megivott egy évben. A többi pálinka vendégségben vagy más helyütt fogyott el.
– A jövőben jobban megbecsüli majd mindenki a drága pénzen főzetett italt, s akár még az is előfordulhat, hogy egyesek kevesebbet is isznak ezután – foglalta össze a változások lehetséges következményeit lapunknak a gazda.
A gazdák persze otthon is előállíthatnak tömény italt. Ez ügyben lényeges újdonságnak számít, hogy ettől az esztendőtől már be kell jelenteni, ha valaki desztillálóberendezést tart odahaza. Megtudtuk azt is, hogy a hivatalos regiszter szerint eddig nagyjából kilencezer készülékről adtak számot az érintettek. Két megye akad – Zala és Veszprém – ahol hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Hajdú-Bihar megyéből mindössze két bejelentés érkezett, Budapesten pedig az ötszázat sem éri el a regisztrált párlókészülékek száma.
A fentiek kapcsán érdemes talán felidézni a szabályok tavalyi megalkotásakor elhangzott szakmai, piaci vélemények egyikét-másikát. Többen akkor nemigen tartották valószínűnek, hogy minden érintett megteszi majd az előírt bejelentését, azt ugyanakkor számosan biztosra vették, hogy az adóemelések miatt egyre többen főzik majd ki otthon, esetleg a szomszédnál cefréjüket.
| Bérfőzési adatok Magyarországon | ||||
| 2014. január–április | 2015. január–április | |||
| főzetőknek kiadott pálinka** (hlf) | 2600738 |
402221 |
||
Forrás: www.napigazdasag.hu
