A pálinka kínálni való dolog, amire büszke a tulajdonosa
Százhúsz hektár gyümölcsös. Elképzelni is nehéz azt a rengeteg gyümölcsfát amennyi elfér ekkora területen. Ilyen nagy gyümölcsöskert volt Dombegyház északi határában, ha az ember Kisdombegyház felől érkezett a faluba, az utolsó métereket a hatalmas gyümölcsöskert mellett tette meg.
Abszolút nem volt tehát elvetélt Borsodi János, a mezőkovácsházi Egyensúly Kft. ügyvezetőjének ötlete, amelyik egy szeszfőzde telepítését képzelte el az út másik oldalán, szemben a végelláthatatlan hosszú gyümölcsfasorokkal. A gondolatot villámgyorsan követte a tett és a rendszerváltás első esztendejében, 1990-ben megépült a pálinkafőzde, szemben a kifogástalan minőségű, és kifogyhatatlan alapanyagudvarral.
Tonka István
Galéria- Én akkor alkalmazottként kerültem a főzdébe – emlékezett a kezdetek kezdetére Tonka István (60), a TOBO Kft. egyik tulajdonosa. Ma ez a cég üzemelteti az Egyensúly Kft. által épített pálinkafőzdét. – Itt vagyok az első pillanattól kezdve. Így azután nagyon fájó szívvel végigszenvedtem azt is, amikor a szemközti gyümölcsös fáit egytől egyig kitépték a földből…
- Ki tette ezt?
- A Petőfi TSZ vezetői döntöttek úgy, hogy megszüntetik a gyümölcstermesztést. Jöttek a traktorok és egymás után húzták ki a földből a gyümölcsfákat.
- Ez mikor történt?
- A fákat 1996-ban és 97-ben tüntették el.
- Akkor még az Egyensúly Kft. volt az üzemeltető?
- Már nem, hanem a TOBO Kft.
- A TOBO Kft. mikor és hogyan lett a főzde tulajdonosa?
- Akkor, amikor az Egyensúly Kft. felszámolásra került 1995-ben. A cég többféle tevékenységet folytatott. A felszámolás egyéb tevékenységei miatt érte utol a vállalkozást, így lehetőség nyílt arra, hogy felszámolásból megvásároljuk a szeszfőzdét. Licitáltunk rá, és sikerült megvennünk.
- A TOBO fantázianév mit takar?
- Azt, hogy a pálinkafőzde a Tonka és a Borsodi családok tulajdonában van. A két családnévből alakítottuk ki a közös cég nevét.
A TOBO Kft. pálinkafőzdéje Dombegyház határában
Még több fotó
- Szóval belevágtak a pálinkafőzésbe. Nem volt kockázatos döntés?
- Tulajdonképpen nem. Mi kezdtük el üzemeltetni a főzdét, ismertük az eredményeit, a fejlődését, sőt azt is tudtuk, hogy mit kell tennünk azért, hogy nőjön, növekedjen főzetőink száma. Tehát nem kockázatot, hanem lehetőséget vásároltunk.
- Idén ünnepelte a TOBO Kft. a huszadik születésnapját, ez azt jelenti, hogy jól sáfárkodtak a lehetőségeikkel. Elsősorban mire figyeltek az üzemeltetésnél?
- A már nálunk főzetők feltétel nélküli bizalmának az elnyerése, ezt tartottuk a legfontosabb feladatunknak. Ennek a szempontnak vetettük alá minden cselekedetünket. Hiszen a pálinka kínálni való dolog, amire büszke a készítője. Ha a nálunk főtt pálinka finom, jó minőségű, akkor számíthatunk arra, hogy a kínáló ember visszatér hozzánk, a megkínált ember pedig ügyfelünkké válik.
Cefre: félúton gyümölcsből a pálinka felé
Fotókért katt ide
- Miket tettek a bizalom elnyerése érdekében?
- Kezdjük a legelején. Mindenkinek a saját cefréjét főzzük ki. Azaz mindenki azt kapja vissza tőlünk, amit elhozott hozzánk. A pálinka minőségének meghatározó eleme az alapanyag. Jó minőségű cefréből kiváló, rossz minőségű cefréből rosszabb pálinka keletkezik.
- Álljunk is meg egy szóra a cefrénél. Önök minden cefrét kifőznek, vagy van olyan anyag, amit elutasítanak?
- Nehéz dolog ez. Mi természetesen látjuk, milyen a cefre minősége és tudjuk azt is, hogy nem fogunk tudni kiváló pálinkát főzni belőle. Másrészt viszont, ha nem főzzük ki a tulajdonos cefréjét, akkor megbántjuk az ügyfelünket.
Borsodi László
Még több kép- Éppen ezért mindenkinek elmondjuk, hogy mire számíthat – egészítette ki kollégája mondanivalójátBorsodi László, a cég másik tulajdonosa. – Nem gyakran, de évente két, három alkalommal azért előfordul, hogy minőségi okok miatt nem vállaljuk el a cefre kifőzését.
- Mennyi az a legkisebb mennyiség, amit már lefőznek?
- Körülbelül 120 liter. Technikailag megoldhatatlan ennél kevesebbel foglalkozni.
- Voltam már több pálinkafőzdében is, azokban általában csak egy főzőedényt és egy hűtőtornyot láttam. Az Önök üzemében két pár főzőedény és négy lepárlótorony található. Miért?
- Mi a hagyományos, kettős párlású technológiát építettük be eleve az üzembe – vette vissza a szót Tonka István. - Azaz mi kétszer pároljuk le a pálinkát. A cefre főzéséből keletkező első párlat, az alszesz a kész pálinka alapja. Az alszesz már magasabb szesztartalmú, mint a cefre volt, de lényegesen alacsonyabb, mint a kész pálinka. Az alszeszt finomító üstben egy második desztillációval finomítani kell. E művelet közben választjuk szét az elő- közép- és utópárlatot. A középpárlatból lesz a pálinka.
Hagyományos, kettős párlású technológia
Galéria
- Mit jelent a középpárlat?
- A pálinkakészítés egyik legkényesebb része a három párlat elkülönítése egymástól – magyarázta Borsodi László. - Az előpárlat tartalmazza a legtöbb káros anyagot, a kozmaolajokat, ennek a legmagasabb az alkoholtartalma is.
- Honnan tudják, hogy mikor van vége az előpárlatnak?
- Vannak mérhető jelei, például a kifolyó pálinka alkoholtartalma és természetesen a tapasztalat is segít ebben.
- Azt is gyakorlati tapasztalatok alapján állapítják meg, hogy mikor végződik az igazi pálinka, és kezdődik az utópárlat?
Kényelmesen használható, beton burkolatú udvar
Galéria
- Igen, az is megállapítható. Az utópárlat szúrós szagú, nehéz, savanykás ízvilágú párlatrész. Ezt is el kell különíteni a középpárlattól.
- Mi van akkor, ha nem sikerül azonnal?
- Semmi különös, sőt, optimális mennyiségű utópárlat javítja a pálinka élvezeti értékét. Zavaróvá akkor válik, ha túl sok kerül a pálinkába.
- Tehát a második lepárlás után összegyűjtött középpárlat a pálinka. Hány fokos ez a pálinka?
- Pontosan annyi fokos lesz, amilyet a tulajdonos szeretne. A lefőtt pálinkamennyiség szesztartalmát megmérjük, és a kívánt szesztartalmúra hígítjuk vízzel.
A szivattyú, a töltőedény és a tölcsérre terített tiszta szövet, melyen keresztülszűrik a készterméket, mielőtt a megrendelő edényébe kerülLátogatásunk alkalmával végignézhettük egy 50 fokos pálinka elkészítését, majd kiszerelését a tulajdonos szállító edényébe. A szolgálatban lévő alkalmazott, Tonka András meghatározta a lefőtt pálinka mennyiségét és a fokolóval a szeszfokát. A tulajdonos 50 fokos pálinkát kért. A mennyiség és az alkoholtartalom ismertében annyi vízzel hígította fel a pálinkát, amennyire szükség volt. Aztán egy szivattyú segítségével edénybe töltötte a kész anyagot, melyet tiszta szöveten átszűrve töltött bele a főzető, cefretulajdonos edényeibe.
- A TOBO Kft. 2011-ben Viharsarki Pálinka néven saját termékkel is megjelent a piacon. Miért vágtak bele saját termék készítésébe és forgalmazásába?
- Azt gondolom, hogy minden pálinkafőzdésnek álma az, hogy legyen saját márkája – indokolta a döntést Borsodi László. – Bennünk van a vágy, hogy megmutassuk a világnak tudományunkat. Milyen az, amikor a pálinkában a saját gondolataink, vágyaink és felgyűlt tapasztalataink ötvöződnek. Milyen az, amikor magunkat jelenítjük meg a pálinkába.
Felcímkézett Viharsarki Pálinkák
- Saját márka gyártásához lényegesen nagyobb kapacitásra van szükség, mint egy, csak bérfőzéssel foglalkozó főzdének. Önök rendelkeznek ilyen kapacitással?
- Természetesen. A céget az elmúlt húsz évben folyamatosan fejlesztettük, ma egyidejűleg 450 mázsa cefrét tudunk erjeszteni. A telephely kialakítása is azt a célt szolgálta, hogy bármilyen kamionnal be lehessen ide állni. A korábbi murvás udvar helyett sima betonplaccon tudunk kényelmesen rakodni. Kapacitásunk és infrastruktúránk, például az időközben kialakított palackozó részlegünk alkalmas kereskedelmi mennyiségű pálinka gyártására. Az értékesítés azonban egy másik történet…
- Milyen történet?
- Nehéz. Hiába vagyunk felkészültek a gyártásra, be kellett látnunk, hogy saját termékünk értékesítésére még nem állunk készen. Sem tárgyi, sem személyi feltételeit nem tudtuk megteremteni. Sokszorosan összetett probléma ez a pálinkagyártás magas jövedéki adójától kiindulva az értékesítő csapat felépítéséig.
Minden a pálinka körül forog. Tonka András (előtérben) várja, hogy lecsurogjon az utolsó csepp is az előző főzetből, de csak azért, hogy utána útjára indtíhassa a következő adag cefrét
- Akkor abbahagyták a saját márka gyártását és értékesítését?
- Abba nem hagytuk, ha valaki rendel tőlünk pálinkát természetesen legyártjuk, de az értékesítésre már nem mozgatunk meg nagy erőket. Ám mégsem múlt el haszon nélkül ez a próbálkozásunk. Ugyanis ismertek lettünk kereskedelmi mennyiséget gyártó pálinkafőzdék világában. Kapacitásunk egy részét ma leköti a márkatermékek gyártása.
- Ez mit jelent?
- Azt, hogy bedolgozunk kereskedelmi főzdéknek. Ezzel nőtt kapacitásunk lekötése, ami jó dolog. Ugyanakkor a kereskedelmi főzés, a pálinka versenyek, a kiállítások sokaságában megmaradtunk hétköznapi embereknek, megőriztük identitásunkat, ugyanazok vagyunk, amik eredendően is voltuk, lakossági bérfőzde. Az elmúlt huszon-egynéhány évben láttunk gyermekeket felnőni, családokat születni, és időseket elmenni. Nem ritkán 80 év feletti főzetők érkeznek hozzánk, legutóbb például a 90 éves Boross Pista bácsi is újra főzetett. Jó egészséget kívánunk nekik, reméljük, még sokáig találkozunk velük! Büszkék vagyunk rájuk! – zárta gondolatait Borsodi László.
Szucsik Bernát bácsi törzsfőzető - a nyolcvan évesek klubjából - és Borsodi László
Bár a TOBO Kft. továbbra is elsősorban lakossági bérfőzdének tartja magát, azért rendszeresen bemutatja a Viharsarki Pálinkát a gyulai pálinkafesztiválon, a medgyesegyházi dinnyefesztiválon és a környező települések falunapjain is. Mert akárhogyan is van, egy pálinkafőzdésnek mégiscsak az a legnagyobb (titkos) vágya, hogy legyen saját márkájú pálinkája. A tulajdonosok vallják, számukra a pálinkafőzés nem egyszerű munka, nem csak megélhetést biztosító jövedelemforrás, hanem szenvedély is, hiszen a lélek nem hiányozhat egyetlen pálinkából sem…
Forrás: www.hir6.hu
Eseménynaptár
Pálinkafőzés webshop
