Az Európai Unió jól ellátott gyümölcspiacán egyre jobban nő a földrajzi eredetvédelem szerepe. A földrajzi eredetet a földrajzi márkanév fejezi ki. A vidékre való hivatkozás az áru márkanevében közvetlenebb kapcsolatot teremt a termelő és a fogyasztó között.

A definiált földrajzi márkanévben a vásárlók jobban bíznak, garanciát látnak az egyedi termelésben, ellentétben a tömegtermeléssel. A földrajzi eredet nem új keletű fogalom a gyümölcstermesztés történetében, hiszen évszázadokra visszamenőleg léteztek gyümölcstermő tájak és gyümölcstermelési körzetek. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk.

Az első öt fajta nemzetközi eredetvédelmet is élvez.

  • Szabolcsi almapálinka: ilyen névvel forgalomba hozott termék csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt almából készíthető a földrajzi névhasználatnak megfelelően. Bár nincsenek megszabva a felhasználható fajták, leginkább a Jonathan alma párlatát értjük alatta. Bereczki Máté hozta el hazánkba 1870-ben ezt az amerikai fajtát, melynek rendkívül megfelelőnek bizonyultak az itteni éghajlati és talajviszonyok. Egyedi ízvilága alakult ki a termesztési területen, mely kellő odafigyeléssel a pálinkába is átmenthető. (I2)
  • Szatmári szilvapálinka: a Tisza–Szamos köz öntéstalaján termett szilvafajták gyümölcséből készülhet a legjobb szilvapálinka. A pálinka alapanyagának 80%-át a Penyigei vagy „Nemtudom” és a Besztercei szilva adja, egyéb szilvát maximum 20%-ban tartalmazhat, de az sem lehet veres szilva.Az alapanyagnak megfelelő érettségűnek (érettől a túlérettig), idegen anyagtól mentesnek kell lennie, nem tartalmazhat zöld, éretlen vagy penészes gyümölcsöt. Szatmári szilvapálinkát kizárólag a földrajzi árujelző leírásában felsorolt területeken fekvő szeszfőzdében szabad előállítani és palackozni. (I3)

 

pálinka

Szabolcsi alma- és szatmári szilvapálinkák – A szerző felvétele, Debrecen, 2016.

  • Kecskeméti barackpálinka: „A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. Színe a víztisztától az igen halvány szalmasárgáig terjedhet. Jellegzetes barackillat és -íz, enyhe magzamat jellemzi.” (Magyarország Pálinka-térképe, 2009.) A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (étkezés után, emésztést elősegítőként) is kínálják.

pálinkaKecskeméti barackpálinka – fotó: hu.wikipedia.org

  • Békési szilvapálinka: „A Körösök völgyének talaja és klímája kedvező több szilvafajta számára, különösen a Duna–Tisza közén közkedvelt vörös szilva érzi jól magát… Legalább felerészt vörös szilva ennek a pálinkának az alapanyaga, a Besztercei, az Ageni és a Stanley kerülhet még bele. A mag egyötöde maradhat a cefrében… A nyert párlatot legalább három hónapig fahordóban érlelik, és 40 vagy annál több fokra állítják be palackozás előtt.” (Dlusztus – Soós, 2013)

pálinkaBékési szilvapálinka – fotó: izvarazsuzlet.hu

  • Gönci barackpálinka: A gönci kajszi márkanévként az 1950-es, '60-as évekre lett ismertté, majd tovább növekedett a rajongótábora a '70-es évektől, ami jobbára a belőle készült pálinka nagyobb volumenű előállításának és kereskedelmének volt a következménye. A gönci barack 1976-ban lett elismert fajta Magyarországon, a Gönci barackpálinka pedig 2002-ben kapta meg a különleges földrajzi eredetvédett státuszt. 2011-ben pedig hungarikummá nyilvánították, és felkerült az EU védett földrajzi jelzésű termékeinek sorába.

pálinka

Gönci barackpálinka – fotó: palinkatona.wordpress.com

  • Újfehértói meggypálinka: Az "Újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírségi tájegységének 17 településén érő meggyfajták gyümölcséből készül. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-ei visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát.

pálinka

Újfehértói meggypálinka – fotó: kiralypalinkarium.hu

  • Göcseji körtepálinka: Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet. A zalai dombságon termesztett vadkörte, sózókörte, Bosc Kobak, Vilmos, Conference, Hardenpont téli vajkörte, Clapp kedveltje, Packham’s Triumph, Fétel apát és Nemes Krasszán fajtákból készülhet. (Tóth–Ficzek, 2013.)

pálinka

Göcseji körtepálinka – fotó: palinkaoldal.hu
  • Pannonhalmi törkölypálinka: kizárólag a pannonhalmi borrégió fehérszőlőjéből (például az Irsai Olivér, a zenit, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres fajtákból) főzhető, 2009 decemberétől eredetvédett magyar pálinka. „Az oltalom különlegessége, hogy két iparág – a Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége és a pálinkások – összefogásának köszönhető, hiszen a törkölypálinka alapanyaga borászati melléktermék.” (I4)

pálinka

Pannonhalmi törkölypálinka – fotó: alfahir.hu

A pálinkához tartozó jogszabályi előírásokról és a pálinkafajtákról ITT olvashat.