A pálinka Magyarországon már világhírű! Nincs ezzel baj

2016. 07. 11., hétfő

Milyen egyszerű kimondani, hogy a pálinka ma önálló törvénnyel védett hungarikum, az Európai Unió eredetvédettsége alatt áll. Purgatóriumi mélységekből jutott el idáig, kellett hozzá erős huszonhét esztendő. Mindenesetre megvoltak a fokozatok. Kezdődött azzal, hogy 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka elnevezést csak Magyarország gyümölcspárlatai és Ausztria négy tartományának (Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország és Bécs) kajszibarack párlatai viselhetik.

Négy évvel később, 2008-ban a parlament, egyébként teljesen szokatlan módon, ötpárti előterjesztéssel és támogatással, 359 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a pálinkatörvényt (A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény.) A főzdékben dolgozók, a gyümölcsöt termesztők, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) tagjai, a vendéglősök a kereskedők valamennyien azon dolgoztak, hol szervezetten, hol külön-külön, hol sikeresebben, hol kevésbé sikeresen, hogy nemzetivé lett italunknak kialakuljon a főzés- és fogyasztási kultúrája.

Pálinka, pálinka
Mihályi László

A pálinka mint termék útját hivatott egyengetni a törvénybenis belefoglalt Pálinka Nemzeti Tanács, mely tanácsadó testületként jött létre, de ma már jogi személyiséggel bíró köztestületi formában működik. Elnöke – egyhangú szavazással választották meg – Mihályi László. A PNT által az idén már harmadjára megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny kiemelkedő békéscsabai sikereinek apropóján (a 2016. év legeredményesebb pálinkafőzdéje az Árpád és Vadász Pálinkák - Kisrét Pálinka Manufaktúra lett, az ország 2016. évi legjobb pálinkájává pedig ugyanezen főzde Piros Vilmoskörte pálinkáját választotta a verseny érzékszervi bírálóbizottsága) beszélgetünk a Pálinka Nemzeti Tanács elnökével.

- Nagyon szép volt a verseny eredményhirdetése a parlament felsőházi termében tartottuk meg – kezdtük a legvégén a beszélgetést. – Ez azért volt fontos számunkra, mert ez jelzi, hogy a kormány is nagyon fontos ügyként kezeli a pálinka ügyét.

- Ha már elindultunk a végén, egy pillanatra térjünk vissza az elejére. Önnek van pálinkafőzdéje?

- Igen, nekem is van egy kis bérfőzdém Piliscséven. Ha nem lenne, akkor nem is lehetnék tisztségviselője, így elnöke a PNT-nek, mert az alapszabályunk kimondja, hogy tisztséget csak az viselhet a Pálinka Nemzeti Tanácsban, aki pálinka előállító vállalkozásban közvetlenül érdekelt.

Vissza a versenyhez. Önök mióta szervezik?

- Három évvel ezelőtt vettük át a szervezési feladatokat. Az idén újra vidéken rendeztük az érzékszervi bírálatot: Mezőkövesd volt a házigazda, és másodszor volt a parlamentben a díjátadás. Az első alkalommal a Vajdahunyad várában voltunk. A jövőben egyébként ezt a tendenciát kívánjuk követni.

Pálinka, pálinka
Az Árpád Pálinka Manufaktúra Békéscsabán. Itt készült az a piros Vilmos körte pálinka, amelyet 2016-ban az ítészek az ország pálinkájának választottak, és ez a főzde lett a legeredményesebb kereskedelmi pálnkafőzde 2015-ben is

- Akkor folytassuk mi is a jövővel. Mi a víziójuk? Hogyan képzelik el a pálinka jövőjét?

- Rengeteg feladatunk van, melyet egy átfogó, egységes stratégia mentén kell megvalósítanunk. Tehát az első lépésben meghatározzuk a hosszú-, közép- és rövidtávú terveinket. Ezt hívjuk pálinka stratégiának. Aztán ezt fejtjük vissza hétköznapi cselekvésekre.

- Mi lehet a legfontosabb lépés? Ön szerint hol kellene kezdeni?

- Bármit mondok, minden csak részfeladat lesz, de nagyon fontos. Ha a főzés oldaláról közelítem meg a dolgot, akkor a főzdék színvonalának, megjelenésének, környezetének a megszépítése lehetne az első lépés. Ma jelentős pályázati pénzhez tudnak jutni a pálinkafőzdék, de csak az igazán nagyoknak van lehetőségük pályázni, a kicsiknek esélyük sincsen. Százmilliós pályázat feltételeinek nem tudnak megfelelni. Ezért a nagy kereskedelmi főzdék tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni, a kicsik egyelőre nem.

- Önök mit javasolnának ebben a témában?

- Mi azt mondjuk, hogy legyenek kisebb léptékű, például öt-, legfeljebb huszonöt-millió támogatási tartalmú pályázatok a kis főzdék felújítására, környezetének megszépítésre, épületeinek felújítására, közműveinek korszerűsítésére, technológiájának fejlesztésére. A pálinkatörvény nagyon egyértelműen fogalmaz a pálinka összetételével kapcsolatban, legyen a környezet méltó ezekhez az elvárásokhoz. Legyen sokkal életközelibb a pályázati lehetőség.

Pálinka, pálinka
Nagy Árpád, a Kisrét Manufaktúra Kft. egyik főzőtermében

- Én úgy gondolom, hogy egy megszépült főzde biztosan jó hatással lenne a főzetőkre is. Például arra gondolok, hogy gondosabban készítené elő a cefrét, ha szép helyre vinné.

- Ezzel teljes mértékben egyetértek. Egyébként pedig a főzdéknek külsőleg is méltónak kell lenniük a gyümölcsökhöz, a belőlük készülő párlatokhoz és pálinkákhoz és a pálinkákat készítő emberekhez is. A jobb főzdék jobb munkára inspirálnák az embereket.

- Képzeljük el, hogy megszépültek a főzdék és már sokkal gondosabb pálinkák készülnek, mint korábban. Akkor jön a következő nagy kérdés: mi legyen a pálinka sorsa? Hol adjuk el büszkeségeinket?

- Az értékesítés a pálinka stratégia leghosszabban kifutó eleme. Nézzünk egy rövid helyzetelemzést. Többek szerint a pálinka Magyarországon már világhírű, ezzel nincs semmi probléma. A hazai piacok gyakorlatilag telítettek, több pálinka már nemigen adható el itthon. Tehát marad a külföldi értékesítés. De, hogy ezt hogyan csináljuk? Ez lesz a Pálinka Nemzeti Tanács közeli és távoli jövőjének legfontosabb feladata.

- Már csak azért is, mert a pálinka egyszerűen véges mennyiségű. Tehát nem lehet mennyiségi korlátok nélkül külföldre kiajánlani. Ezzel a problémával kapcsolatban milyen ötleteik vannak?

- Nagyon sokat beszélgetünk erről a témáról, nagyon messze vagyunk még a megoldástól. Ami tény, hogy ma is van már néhány olyan kereskedelmi főzde, amelyik a saját kereskedelmi csatornáin keresztül exportálja pálinkáit. Felderítette a piacait, megszeretette külföldi vevőivel a pálinkát, és kiépített magának egy olyan piacot, amelyet folyamatosan el tud látni áruval.

Pálinka, pálinka
Szicsek János

- Ön szerint lehetne-e központi szervezéssel, központi raktáron keresztül értékesíteni a pálinkát külföldön?

- Ennek a gondolatnak is sok híve van. Ennek lényege, hogy egységes arculattal, egységes csomagolásban, egységes hungarikumként értékesítenénk a különböző főzdékben főtt pálinkákat. Ekkor az egyéni főzdék külön nem jelennek meg a termékben.

- Ez érdekesen hangzik!

- Mondjuk, hogy sikerült egy komolyabb raktárkészletet felhalmozni. Akkor még mindig ott van a külföldi piac megdolgozása, a termék bevezetése, a marketing- és reklámtevékenység. Rengeteg pénzt emészt fel egy ilyen feladat. Mi mindenestre úgy készülünk, hogy megcsináljuk a pálinka értékesítésének külföldi akciótervét, aztán majd meglátjuk, hogy mit tudunk belőle megvalósítani. Pénz nélkül nem megy, az biztos.

- Beszéljünk egy kicsit arról is, hogy miért kellett a tanácsadó testületből köztestületet csinálni.

- Ez egyszerű. A tanácsadó testület jogosítványok nélküli szervezet volt, köztestületként azonban hatékonyabban tudjuk képviselni a szakma érdekeit.

Pálinka, pálinka
Savanya Géza

- Mondjon néhány példát!

- Feladatunk az előállítás, a termék-leírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő jogérvényesítés, az egységes marketingstratégia kidolgozása. A PNT-nek kell egyebek mellett megoldania a pálinka származásával, minőségével, piacra jutásának elősegítésével, valamit a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos feladatokat. Továbbra is nekünk kell megrendezni az országos pálinka- és törkölypálinka versenyt, a pálinkával kapcsolatos fórumok szervezését és a pálinka-kiválóságok összegyűjtését.

- Ez utóbbi mit jelent pontosan?

- Idén először osztottuk ki a Pálinka Életműdíjat. Felállítottunk egy szempontrendszert, amely alapján meghoztuk a döntésünket. Igyekeztünk objektív feltételekkel számolni, de minden ilyen jellegű kiemelésben, óhatatlanul megjelennek a szubjektív elemek is. Szerintem azon személyek részére ítéletük oda a díjat, akik tényleg megérdemlik, akik életük során tényleg nagyon sokat tettek a pálinka elismertetésért, a pálinka hírnevéért.


 

- Kik voltak az első díjazottak?

- A Pálinka Életműdíj Szabályzatának értelmében évente legfeljebb három életműdíjat ítélhetünk oda. Két nagytekintélyű pálinkafőzde-tulajdonos és egy elismert kutató lettek az első életműdíjasok. Szicsek János, Tiszaföldváron, Savanya Géza Szekszárdon dolgozik évtizedek óta kifogástan minőségben és nagyon eredményesen. A harmadik díjazottunk Pándi Ferenc lett, aki sok könyvet írt a pálinkáról, ő elévülhetetlen oktató munkája miatt érdemelte ki az életműdíjat.

Mihályi László egy kicsi pálinkafőzde tulajdonosa, büszke arra, hogy a hogy a Pálinkafőzők Országos Egyesülete először titkárának választotta, majd delegálta is a Pálinka Nemzeti Tanácsba. Aztán meglepte, hogy a Tanács tagjai őt jelölték a szervezet elnöki posztjára, arra pedig különösen büszke, hogy egyhangúlag meg is szavazták.

- Hogyan látja? Az uniós eredetvédett, hungarikum minősítésű pálinkában és törkölypálinkában van erő és lehetőség?

- Igen, erő és lehetőség. Én hiszek a lehetőségben, bízom az erős szervezetben és a rengeteg munkában, a pálinkás szakma összefogásában.

 

Forrás: www.hir6.hu


Jooble

Exkluzív üvegtermékek

 

 

Elektromos fűtőpatronok

 

 

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Tel: (+36 30) 522-1099 / (+36 30) 932-9396
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum