Megünnepelték a spirituszt
Kívül-belül pálinkás lett az, aki részt vett a Tőserdei Pálinkaház szombati Pálinkaünnepén Lakiteleken. A Kultúrművek helyi csapata lefőzte a ház első saját pálinkáját, díjazták a Vándorfeles Kupa verseny győzteseit, kiválasztották a legjobbakat az előzőleg benevezett házi pálinkák közül, és a Csík Zenekar is elhúzta a pálinka nótáját szombat este.
A Vándorfeles kupát a VÁNDORLÓ (a lakiteleki Magyar Vándorló Hagyományőrző Egyesület) férfi csapata nyerte meg. A Vándorfeles kupa egy nyakba akasztható kerámia pohár minden csapattag számára, mely Czinege Edit, lakiteleki keramikusművész alkotása. Ezen kívül oklevelet, emléklapot, a ház első szilvapálinkájából egy üvegnyit, valamint a tiszaalpári kézműves kiállítók ajándékcsomagját is megkapta minden csapat.
A sárgabarack lekvárral kent fánkot a lakiteleki Kalácstündérek készítették, a hidegben állók egyik legnagyobb örömére pedig állandóan újrasülő forró pogácsát is lehetett enni. Ezt Lendvai Péterné sütötte a frissen elkészült kemencében, amit Gálfi Attila és Seres Róbert készített. A Vándorlók főzték az udvaron a marhapata pörköltet és kecskét pörgettek, a szarvasi ácsok, Filyó Mihály csapata rozmaringos-fokhagymás bárányt sütött. Az étterem részéről friss grillkolbász sült a teraszon.
A látogatók a Pálinkavárosban, Szabados Zoltán által vezetett időutazáson menetjegyet kaptak, melynek a hátuljára láthatatlan tintával volt írva, hogy tulajdonosa egy kupica pálinkára jogosult – gyermekek számára csak és kizárólag valamilyen szörpös italra volt beváltható. 1930-ba visszacsöppenve megtudhattuk, mi az a guggolós pálinka, vagy hogy meddig köszönünk jó reggelt és mikortól jó napot. A Pálinkavárosban mintha minden késett volna, például a borbély azért nem volt jelen, mert pálinkázni ment. A moziról pedig hiába késtünk le, az ajtaján kapart kis lyukakon meg lehetett lesni a műsort. Mozi után lementünk a pincébe, ahol a szokásos italmérő helyiség mögött egy zugfőzdébe is beengedtek minket. Megtudtuk, milyen ravasz módon csempészték ki innen a pálinkát az akkoriak.
A Vándorfeles Kupa bátor jelentkezői először egy gyorsasági almadaráló versenyben próbálhatták magukat. A bennük lévő spiritusz csillogtatása érdekében ezután egy vakteszten kellett kitalálni, milyen alkohol van a pohárban – ebben a legkülönfélébbek is szerepeltek: sör, bor, pálinka és különféle égetett szeszek is. Miután pálinkát szállítottak óvatosan talicskában, utolsó feladatként egy szerepjáték során az éjszaka éppen hazatoppanó férfit kellett egy csapattagnak eljátszania, akit az asszony sodrófával vár haza – aki a legszebben magyarázta ki a dolgot, az kapta a legtöbb pontot. Kifinomult, különleges meséket hallhattunk a játék során.
A Pálinkaünnep Amatőr Pálinkaminősítő Versenyére a környékbeli házipálinka-készítők elküldhették saját italaikat, melyet a Pálinkaházban egy szakmai zsűri meg is vizsgált. A zsűri tagjai Pásztor Sándor jövedéki ügyintéző és országos versenyeken szervező bíráló, Vasas Beáta, a soltvadkerti Schiszler pálinkafőzde munkatársa, szintén országos versenyek bírálója és Borsos Botond, a Spiritus Primus Kft tulajdonosa és főzőmestere, szintén országos bíráló. Gyümölcs-, vegyes-, törköly- és ágyaspálinkák, de sör- és borpárlat is indult a versenyen. Közel 40 nevezés érkezett Kecskemét, Lakitelek, Szarvas háromszögéből. Az arany minősítést 4, az ezüst fokozatot 12, a bronz fokozatot pedig 9 házi pálinka nyerte el. 4 különdíj is helyet kapott „2016 pálinkája” néven – a legjobb a kecskeméti Spaletta étterem saját szilvapálinkája lett, maximális, 20-as pontszámmal. Ezen kívül még egy pálinka ért el maximális pontszámot, a Spiritus Primus Kft 2016-os kajszibarack pálinkája.
A pálinkakultúra sokrétűségét tetézte az a pálinkatörténeti előadás, melyet Hajagos Csaba muzeológus, a Katona József Múzeum munkatársa tartott az Archeum bástyájában. Elmesélte, honnan származik a fütyülős pálinka neve, de beszélt például Edward walesi herceg első szaváról, amit magyarul tanult: a barack, melyet a sárgabarackból főzött pálinka kedvéért tett. Az ő szeretete is kellett a kecskeméti barackpálinka sikeréhez, bár korábban Szulejmán is kedvelte a kecskeméti „égett bort”. A muzeológus többek között azt is elmondta, hogy 1638-ban a mai Kápolna utca, egészen a körútig tele volt ültetve minta-csemetékkel, ez volt a város mintaültetvénye, s innen kezdődött el igazán a helyi elhivatott sárgabarack-termelés.
A Csík zenekar csodálatos koncertjét az Archeum előadótermében rendezték, s a szervezők legnagyobb örömére teltházzal. A spirituszt méltóképpen megünnepelték, és e jó szokást minden valószínűség szerint évente felelevenítik.
Forrás: www.hiros.hu
