Egy helyben a romániai pálinkások

2018. 09. 26., szerda

Az idei rekordgyümölcstermés ellenére sem képesek egyről a kettőre jutni a romániai pálinkafőzők. A helyben járás egyik oka a pálinka megnevezésnek a Magyarország határain belüli kizárólagos használata, illetve a tőkehiányos termelés.

Bár egy ideje lecsengőben a pálinka magyar termékként való nemzetközi levédése körüli román–magyar nyilatkozatháború, a „fájdalom” csak lassan enyhül. Miközben ugyanis az erdélyi pálinkatermelők keresik a Romániában járható utakat, némi csalódottsággal veszik tudomásul, hogy a magyar pálinkalobbi egyelőre meggátolja a pálinka megnevezés Kárpát-medencére való kiterjesztésére irányuló kezdeményezéseket.
 
Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző vállalkozó, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke rezignáltan meséli, hogy a korábbi agrárminiszter, Fazekas Sándor és a Magyar Pálinka Lovagrend támogatását is élvező tervezet egyelőre nem került a brüsszeli döntéshozók elé. Így aztán a Magyarország határain kívül előállított bármilyen gyümölcspárlat pálinka néven hivatalosan változatlanul nem forgalmazható.
 
Megnevezésvita ide vagy oda, az erdélyi pálinkafőzés hagyományai régre nyúlnak vissza, és Antalfi szerint épp a hagyományok továbbvitele biztosíthatja továbbra is az erdélyi pálinka különlegességét. Ez elsősorban a kétlépcsős lepárlás gyakorlatának megtartását jelentené, ami különleges ízt és minőséget kölcsönöz a terméknek. Ellentétben az egyre inkább alkalmazott egylépcsős főzéssel, amely után vízzel „szelidítik” meg a 80 fokos párlatot – annak mindenféle mellékzöngéjével.
 
Az idei rekordgyümölcstermés újabb vállalkozók megjelenését is ösztönözte, 5-6 ezer euróból már viszonylag jó felszerelés vásárolható kisüzemi rendszerben. Ezek elsősorban egy-egy faluközösség ellátását szolgálják, a szakboltok és nagyáruházak is egyre inkább igyekeznek elébe menni ennek az igénynek. Romániában ugyanis ötven literig bárki főzhet bejelentés nélkül, adómentesen, saját használatra pálinkát.
A bérfőzéssel foglalkozóknak természetesen járulékos költségekkel is kell számolniuk: ötven literig 7 lej (650 forint) körüli a literenkénti adó, amit a vállalkozónak az államkasszába kell befizetnie. A legtöbb pálinkafőző üzem ilyenkor állandó üzemmódban működik, a helyi „vámot” pedig vagy a főzéshez szükséges fa biztosításával, vagy literenként 5-7 lejjel, sok esetben pedig otthagyott pálinkában mérik.
 
A pálinka piaca növekvőben, úgy tűnik, nem lehet annyit termelni, hogy az a vállalkozó nyakán maradjon. Antalfi például tavaly átlagos gyümölcstermés mellett is 13-14 ezer liter pálinkát főzött, de azt mondja, akár 20 ezret is értékesíteni tudott volna. A marossárpataki vállalkozó kisebb trükkhöz is folyamodott, hogy hivatalosan jelen lehessen a boltok polcain.
 
A Román Márkavédelmi Hivatal pecsétes engedélyével Palynka néven árusítja párlatait, amivel minimális mértékben befért az előírások korlátai közé. Pálinkáit azonban csak Romániában forgalmazza a nagykereskedelemben, amúgy fesztiválokon, vásárokon jelenik meg termékeivel.
 
Bár a pálinkarend elsősorban a háromszéki, Hargita és Maros megyei termelőket tömöríti, azért Erdély egyéb tájain is van élet a pálinkafőzőkben. Míg a Székelyföldön többnyire az erdei gyümölcsök a kedvencek, a Szilágyságban a szilvára esküsznek. A térség valamennyi falujában akad egy-két, bérmunkára bejelentett üst, amelynek tulajdonosa ugyan nem forgalmazhat palackozott pálinkát, de törvényes körülmények között kifőzheti a gazdák cefréjét.
 
A jogszabállyal szemben gyakorlatilag mindenki annyit főz, amennyit akar. Bár a törvény kimondja, hogy a teljes mennyiséget csakis családi fogyasztásra lehet felhasználni, az apróhirdetési rovatokban mindennaposak az olcsó pálinkát kínáló hirdetések.
 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakpolitikusai tettek ugyan néhány próbálkozást az adóügyi törvény idevágó előírásainak módosítására, ám mindenütt uniós normákba ütköztek. A Románia uniós felvételét megelőző tárgyalások során ugyanis fel sem merült a kisgazdaságokban is főzhető gyümölcspálinka sorsa, ami egyéb helyi termékhez hasonlóan akár külön megítélés alá is eshetne. Így aztán a bukaresti kormány nem is nagyon akar lépni: kényelmesebb a féllegális állapot, mint olyan szabályozások életbe léptetése, amelyek csak vitát szülnének az EU-n belül.
 
Forrás: www.magyaridok.hu

 


Pálinka Világkupa 2015 Gyula

Exkluzív üvegtermékek

 

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Tel: (+36 30) 522-1099 / (+36 30) 932-9396
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum