Tragédiához és balesetekhez is vezethet a helytelen párlatfőzés, valamint a nem megfelelő tárolás és fogyasztás. A legtöbb baleset az otthon, saját kezűleg összerakott, nem szakszerű készülékek miatt van. A pálinkafőzés sok olyan veszélyt jelenthet, amire érdemes előre felkészülni, hogy elkerülhetőek legyenek. A Pálinka Nemzeti Tanács készített listát arról, hogy mik a leggyakoribb okok, valamint tanácsokat és megoldásokat is kínál az otthoni párlat-balesetek elkerülésére.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük. Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá. Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg szakmai fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, valamint hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is rendelkezésre állnak.
A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrás az erjedés során a gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedésekor, úgy a párlat készítésénél, a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez a színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már Magyarországon. Pedig néhány egyszerű és jól bevált módszerrel elkerülhető lenne a tragédia. Ha az erjesztés zárt térben történik, akkor már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen jelen lévő mustgáz kimutatására.
Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál
Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek legnagyobb része a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a tűzeseteken át egészen a robbanásokig, szinte mindenre volt példa az elmúlt időszakban. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának figyelmen kívül hagyása okozza. Fontos ezért, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjunk. Továbbá az is, hogy lehetőleg ne ott tároljuk az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, valamint ügyeljünk arra, hogy a párlat nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen.
Ezért fontos a magzamat
A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok ízében fontos szerepe van az úgynevezett magzamatnak. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de fontos, hogy a kérdéses gyümölcs semmiképp sem kerülhet magozás nélkül feldolgozásra. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében ugyanis többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyosan káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet be a cefrébe. Ennek elkerülésére a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlása javasolt.
A párlat nem pálinka
A párlat egy gyűjtőfogalom, a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszesital, például a pálinka is. Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszesitalt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.
A párlat tárolása
Sokan az ajánlott üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók használatakor bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek nekünk. A legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így elkerülhetők a balesetek és félreértések is.
