A ferences barátok erős paprikás pálinkával gyógyították a maláriát

2019. 06. 03., hétfő

A kolostorokban nem csak sert főztek, hanem pálinkát is a középkorban. A pálinkafogyasztás még a böjt alatt is szabad volt. A szerzetesi pálinkakészítés Magyarországon hagyomány, főleg a ferenceseknél. De természetesen gyógyító céllal késztették a nedűt.

Sör, bor, pálinka: a hazai szerzetesek gyógyitalai voltak

Nem csak braxatóriummal (sörfőzdével) büszkélkedhetnek magyar kolostorok, hanem a sör és a bor mellett pálinkát is készítettek. Fontos szerepük volt a pálinka és bor kultúrának a terjesztésében. Sok helyen bevételi forrásként is szolgált a szerzetesek számára. A kolostorokban kerteket műveltek a szerzetesek, ahol gyógynövényeket, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termesztettek. Gyűjtötték a gyógynövényeket, külön gyógynövénykertet is tartottak fent, melyek a kolostorkertekre jellemző a szigorú geometriai formákba rendezett ágyasokból állt. Magas szintű növénytermesztés folyt a kolostorokban. Az európai kolostorok füveskertjei évszázadokig ellátták a patikákat is

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia kolostorkertje.FORRÁS: HTTP://WWW.BELVAROSIPLEBANIA.HU/ALBUMOK/FENYKEPEK_A_TEMPLOMROL_KULSO

A kolostori gyógynövénykertekben (hortus sanitatis = gyógyítás kertje) elsősorban az ószövetségi szent növényeket, füveket termesztették. Legfontosabbak: az oltárdíszként is használt liliom, a rózsa, bab, borsikafű, zsálya, ruta, dákoska (kardvirág), csobormenta, zsomborfű, konyhakömény, lestyán, édeskömény, görögszéna, menta, ciprusfa. A szerzetesek nem csak a lelkeket ápolták, és tanítottak, hanemők voltak a nép orvosai is a középkorban.A kolostorokban kórházat és patikát működtettek. A gyöngyösi, pécsi, andocsi ferencesek, a móri kapucinusok, a pozsonyi klarisszák, a pozsonyi orsolyiták és főleg a jezsuiták és az irgalmasok voltak a patika fenntartó rendek. A kolostori patikákban teákat, illóolajat, kenőcsöt, tinktúrát, alkoholos kivonatokat árultak. A tinktúra 45%-os, 50 %-os és 70%-os alkohollal készült, alkoholos-vizes folyadékban gyógynövényeket áztattak, melyben a gyógynövény alkoholban és vízben oldódó anyagai is kioldódnak, és az alkohol tartósít is.

Károly Róbert felesége Erzsébet egy remetétől kapta a likőrt köszvényére

Eleinte csak házi felhasználásra készítették a pálinkát, aztán fokozatosan átálltak a nyilvános eladásra. Az első magyarországi adat az égetett szeszesitalról Károly Róbert udvarából származik, az első magyarországi szeszt 1332-ben készítették. A legenda szerint Károly Róbert felesége Erzsébet egy remetétől kapta a receptet köszvényére, és Erzsébet ezzel kezelte köszvényét, saját maga írja le, milyen jó hatással van köszvényére a szer. A nedűből hetente egyszer reggel 1 drachmányit kell magunkhoz venni étellel, vagy itallal. A kezet, arcot, fájó testrészt meg kell mosni benne. Azt is írja, hogy megújítja az életerőt, élesíti az elmét, tisztítja a velőt és az idegeket, helyreállítja és megőrzi látást, és megújítja az életet. Még azt is írja, hogy úgy megszépült tőle, hogy lengyel király feleségül kérte őt, de a Jézus Krisztushoz való buzgó szeretet nem engedte, hogy igent mondjon. Azonban ez csak legenda. Ráadásul akkoriban a lengyel trónon fia, Nagy Lajos ült.

Rozmaring (Rosmarinus officinalis).FORRÁS: HTTPS://BALINTGAZDA.HU/AKTUALIS-KERT/APRILIS/MIRE-HASZNALHATO-A-CITROMFU-ES-A-ROZMARING.HTML

A recept a következő: Végy 4-szer párolt aqua vitae-t, 3 rész rozmaring levet, 2 rész rozmaring virágot. Ezeket tedd egy edénybe és jól zárd le. 5 óráig hagyjuk állni meleg helyen, aztán lombikban desztilláljuk le. Reggel fogyasztható.Ez a „magyar királyné életvize" (vitae reginae Hungariae).Hogy az aqua vitae pontosan mi is, azt nem tudni, valószínűleg egy gyógylikőr, egy borpárlat, melyhez rozmaringot adtak. Egy eredettörténet szerint a Nyulak-szigetén (mai Margitsziget) a domonkos rendi szerzetesek találták ki és ott készítették. De az is lehet, hogy az Anjouk olasz kapcsolatai révén került Magyarországra és olasz orvos készítette a borpárlatot.

Károly Róbertet és feleségét a Piast házból származó Lokietek Erzsébet lengyel hercegnőt is köszvény kínozta.FORRÁS: HTTPS://WWW.ORIGO.HU/TUDOMANY/20150615-MAGYAR-KIRALYSAG-ANJOU-DINASZTIA-KAROLY-ROBERT-SZENT-KORONA-LOVAGKOR-BUDAI-KIRALY-VAR-VISEGRAD.HTML

Egyébként több szerző is említi, a magyar királyné életvizét. Johannes Praevotius, páduai egyetem tanára 1656-ban Frankfurtban megjelent Opera medica című könyvében írja, hogy Erzsébet a köszvényét rozmaringos aqua vitae-vel gyógyítja. Ez az első magyarországi adat égetett szeszesitalról, és ez az első nyoma az magyar királyné élet vizének. Innen terjedt el a világba. A pálinkát akkoriban gyógyító célzattal készítették, ehhez rozmaringot, borókát és szegfűszeget használtak.

Károly Róbert és felesége Erzsébet valóban köszvényes volt, de az italnak minden valószínűség szerint semmi köze a királynéhoz.

Nicolas de Févre XIV. Lajos francia és II. Károly angol király udvari gyógyszerésze nevezte el a gyógyitalt mint a "magyar királyné életvize" és egyesek Károly Róbert feleségével azonosították. 

XIV.Lajos ezzel gyógyította köszvényét, mely a vállát és karját kínozta és Madam de Sevigné francia nemesi családból származó levél műfajban alkotó írónő is említi leveleiben.

XIV. Lajos francia király (Napkirály) abszolutista uralkodót nem csak köszvény és láz, hanem fekélyes vastagbélgyulladás is kínozta. Köszvényét a magyar királyné életvizével gyógyította.FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Adatok bizonyítják, hogy a gyógyital Franciaországban készült, főleg Montpelierben és környékén. A déli francia tengerpartokon honos a rozmaring. Franciaországból eljutott Közép-Európába, különösen Németországba, ahol aqua Hungarica néven került be a hivatalos gyógyszerek közé. Általános gyógyszer lett. Magyarországon azonban nem és a 18. század végi füves könyvekben sem szerepelt, később jelent meg a magyar irodalomban.

A ciszterciek a zirci kolostor falai közt braxatóriumot működtettek

A ciszterciek bort készítettek, a Rákóczi szabadságharc után birtokaikra visszatérő ciszterciek nem csak bort, hanem pálinkát is: borgazdaságot, serfőző házat (braxatóriumot) és pálinkafőző házat (domus crematoria) is működtettek. 1715-től van adat arról, hogy sört és pálinkát is főznek. 1735. október 29-én került sor, első lefőzött sör hivatalos kóstolójára a Zirci Apátságban. A sikeres sörkóstoló ellenére azonban hosszú időn át szüneteltették a apátsági folyékony kenyér gyártását, egészen 2015-ig, amikor feltámasztották a zirci apátsági serfőzés nemes hagyományát.

1735. október 29-én került sor, az első lefőzött sör hivatalos kóstolójára a Zirci Apátságban.FORRÁS: HTTPS://WWW.ORIGO.HU/TUDOMANY/20180326-MINDKET-MAGYAR-UNIKUM-A-BAKONY-FOVAROSABAN-ALLO-NAGY-MULTU-ZIRCI-APATSAGHOZ-KOTODIK.HTML

A pálinkát törkölyből és seprőből készítették, de volt, amikor gabonából is, utóbbi előállítása olcsóbb, mint a törkölypálinkáé. A pásztói ciszterciek kocsmát is működtettek, de emellett gyógyszerként is használták. A pálinkát fizetés kiegészítésként is adták, ez volt a „kijáró pálinka" és a kolostor vendégei, a zarándokok is kaptak a pálinkából.

A pannonhalmai bencéseknél is ősi hagyomány a borkészítés

A pannonhalmai bencés rendnél ősi hagyomány az italkészítés nem csak gyógyászati, hanem élvezeti cikk gyanánt is. A kolostori gyógyászatnak nagy múltja van, a kezdetekig nyúlik vissza. Ősi hagyomány a gyógyhatású italok, a teák, likőrök, tinktúrák készítése. Amikor  kolostorkerti gyógyászat múltját kutatták, több száz éves – nyomtatott és kéziratos - könyv gyűjtemény kerültek elő, mely ezt bizonyítja. Kiterjedt gyógyító munkát folytattak, gyógytermékeiket ma is készítik, árulják.

A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese napjainkbanFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 A kereszténység szerves része a bor, Jézus az utolsó vacsorán, amikor megalapította az Oltáriszenséget (Sacramentum Altaris), az új szövetséget létre hozta, fogta a boros kelyhet és így szólt: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak." (Lukács)

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
"Ez a kehely az új szövetség az én véremben." "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne."
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A teák és forrázatuk nem volt eltartható. Az alkímia kifejlesztette a desztillálást, amellyel eltartható tinktúrát készítettek. Az alkohol nem csak tartósít, de az illóolajok kioldódnak, így a teánál komplexebb gyógyhatással bír.

A keresztény kultúrához és a szerzetesi kultúrához hozzátartozik a bor,

hiszen a szentmisén a kenyér Krisztus testévé, a bor Krisztus vérévé válik. A bencések monostorában istentiszteleteket tartottak, környékükön mindig volt gabona és bor. A középkori apátságoknak meghatározó szerepük volt Európa szőlő- és bortermelésében és a borkultúrában is. Liturgikus célra nem sok borra van szükség, de mivel akkoriban tiszta ivóvíz nem volt, bort ittak, vagy vizezett bort, járványok idején igen sokat a bor gyógyító, erősítő hatása miatt. A középkori bor gyenge bor volt.  A monostorokban vendégek, zarándokok, szegények is megszálltak, a nagyobb apátságokban magas rangú személyek is, akiket el kellett látni. 

„ A bor elszakítja istentől a bölcseket is."- Nursiai Szent Benedek

A keleti szerzeteseknél tilos a bor fogyasztás. A zsidók, keresztények józan életet éltek, józansággal kerültek kapcsolatba a természetfelettivel, nem pedig részegen, révületben, mint a  többi akkori vallás.  Nursiai Szent Benedek (480-547) úgy vélte szerzeteseknek nem való a bor, de mivel a szeretesek nem voltak hajlandók lemondani róla, hát 73 pontból álló Regulájában (Szent Benedek Regulája) - a szerzetesek szabálykönyvében, melyet Nagy Szent Gergely pápa (540-604) kötelezővé tett a kolostorokban - szabályozta fogyasztását.

Nursiai Szent Benedek szabályozta a szerzetesek borfogyasztását.FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/NURSIAI_SZENT_BENEDEK#/MEDIA/FILE:PIETRO_PERUGINO_CAT48L.JPG

Ihattak, de mértékkel. A Regula szerint napi 1 hemina (kb. 3 dl) volt engedélyezett, az absztinencia pegig külö érdem volt, az önmegtartóztatás erényében élők megkapják jutalmukat. Ha a helyzet olyan, hogy többre lenne szükség, pl. munka, hőség, az apát feladata, hogy megítélje az adagot, de ügyeljen arra, hogy ne legyen sok és ne részegedjenek le.

Böjt alatt is szabad volt a borivás, ősi szerzetesi mondás, hogy "Az ital nem töri meg a böjtöt."

Reisch Elek gyógyszerész bencés szerzetes 1735-ös receptkönyvéből (a könyv mottója: Initium sapientiae est timor Domini: A bölcsesség kezdete az Úr félelme.) származik az első konkrét adat a pannonhalmi apátság szeszkészítéséről, mely tartalmazza a 15 féle gyógynövénykivonatot tartalmazó Szent Márton gyógynövénylikőrt, több mint 600 receptet, közte 50-nél több gyógynövényteát és alkoholos gyógyitalt tartalmaz. Lancsics Bonifác bencés szerzetes „ Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis" című kézirata több száz receptet tartalbaz betegségekre, illetve betegségek megelőzésére tanácsokat. 

A Pannonhalmi Bencés Apátság kolosotorkertje.FORRÁS: HTTP://EPITESZET.NEMZETI-SZALON.HU/PANNONHALMI-BENCES-FOAPATSAG/

A pannonhalmai bencések ma is készítenek gyógylikőröket és egyéb portékákat is, teákat, borecetet, szappant, levendula termékeket, csokilikőrt. Az ő jelszavuk: Ora et labora!, azaz Imádkozzál és dolgozzál! Számukra fontos, hogy ne adományokból, hanem saját munkájukkal keressék meg kenyerüket, tartsák fenn magukat.

A pezsgőt is egy bencés szerzetesnek köszönhetjük.Dom Perignon (1639-1715) a szőlőtermő Champagne vidéken a Hautvillers apátságban ténykedő francia bencés szerzetes, az apátság pincemestere a bort újra fermentálta (utóerjesztette), erős, jól lezárt üvegben erjedni hagyta és így lett a pezsgő.

A ferences rendi szerzetesek pálinkájukkal megfékezték a lakosságot tizedelő malária járványt

A ferencesek már valószínűleg a rend alapító Asszisi Szent Ferenc életében, de legkésőbb Ferenc halála után két évvel 1228-ban itt voltak Magyarországon, Németországból érkeztek Esztergomba. A kolduló rendek szokása szerint a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé épült a kolostor, ez volt a város legmagasabban fekvő része a középkorban. A Pax et bonum azaz Béke és jóság mottójúkolduló ferencesek is gyógyító tevékenységet folytattak és gyógyitalt is készítettek.Az érett fáról leszedték a gyümölcsöt, kimagozták, 50-60-70 fokos pálinkát főztek és különböző gyógynövényeket tettek az bele ízesítés, vagy gyógyítás gyanánt, mert e cseppekkel betegségeket gyógyítottak. (Az afrodiziákum hatású gyógynövények termesztése természetesen tilos volt.)

Alsóvárosi ferences templom Szegeden a Mátyás király téren.FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/SZEGEDI_FERENCES_TEMPLOM_%C3%A9S_KOLOSTOR#/MEDIA/FILE:ALS%C3%B3V%C3%A1ROSI_FERENCES_TEMPLOM_(3468._SZ%C3%A1M%C3%BA_M%C5%B1EML%C3%A9K).JPG

A 14-15. században volt a rend virágkora, a tatárjárás után fellendültek Magyarországon. Bár a törökök őket is, mit minden szerzetest és papot ellenségnek tartottak, igénytelen rend lévén, alkalmazkodók voltak. A törökök eleinte csak megtűrték, majd menlevelekkel segítették őket, elismerték és alkalmazták is gyógyító tevékenységüket.

Szegedi paprika.FORRÁS: HTTP://SZEGED.VAROSOM.HU/PROGRAMOK/GASZTRO/SZEGEDI-PAPRIKAFESZTIVAL.HTML

A ferencesek ismertették meg Alsóváros (Szeged egyik része) népével a szegedi paprikát, amit eredetileg malária elleni orvosságként használtak. Ők látták el Dél-Alföld lelki gondozását, ekkor kapták a „barát" elnevezést. Minden orvos, szerzetes, pap elhagyta Szegedet a török megszállás idején, csak a ferencesek tartottak ki. (A török hódoltság idején 4 ferences kolostor maradt meg: Szeged, Gyöngyös, Szakolca és Csíksomlyó városban.) Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész úgy feltételezi, a török hódoltság idején a ferencesek kolostora óriási missziós területnek a központja volt.

A török hódoltság idején a ferencesek erős paprikás pálinkája szabott gátat a maláriának.FORRÁS: HTTP://PALINKAKESPARLATOK.HU/SZEGEDI-PAPRIKAPALINKA/

Nem csak mint papok szolgálták a népet, de tanítottak, gyógyítottak is. Dubecz József szerzetes 1846-os könyv katalogizáslásából tudjuk, hogy az alsóvárosi kolostor könyvtrában milyen orvosi könyvek voltak és milyen gyógyító tevékenysget folytattak a ferencesek. Volt nekik hatalmas kertjük, ahol fákat, gyógyfüveket, egzotikus növényeket termesztettek. Amikor a törökök idején malária  (morbus Hungaricus) - népi nevén hideglelés - járvány dúlt hazánkban,

a ferences szerzetesek erős paprikás pálinkája szabott gátat a malária pusztításának Szegeden,ahol a jóval kevesebb volt a malária következtében történő elhalálozás, mint az ország többi részében. Lehetséges, hogy a ferencesek a törököktől hozták be Szegedre a paprikát. Az erős paprikás pálinka nem csak a maláriát fékezi meg, hanem jó erős gyomorfájásra, hasgörcsre, és csípésre is. Az alkohol egyébként oldja a paprika C-vitamin tartalmát.

Pálinkaszentelés Kalocsán a a Szent István király templomban. Ősi ferences hagyomány a pálinkaszentelés.FORRÁS:HTTP://WWW.ASZTRIK.HU/HU/NODE/598

Régi ferences hagyomány a pálinkaszentelés is, melyet október 4-én Assisi Szent Ferenc ünnepnapján tartanak. A pálinkafőzőknek védőszentje Szent Miklós, azaz a Mikulás, de a csizmába nem butykost, hanem csokit és mandarint szokott tenni.

Magyar Pálinka Lovagrend december 6-án, Mikulás napján tartja a Magyar Pálinka Napját, amikor ünnepi szentmisét és pálinkaszentelést is tartanak.FORRÁS:HTTP://WWW.ASZTRIK.HU/HU/NODE/598

A Magyar Pálinka Lovagrend december 6-án, Mikulás napján tartja a Magyar Pálinka Napját, amikor ünnepi szentmisét és pálinkaszentelést is tartanak.

Forrás: www.origo.hu, Szomor Anikó írása


Jooble

Exkluzív üvegtermékek

 

 

Elektromos fűtőpatronok

 

 

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
Tel: (+36 30) 522-1099 / (+36 30) 932-9396
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum