Pálinkafőzés törvényi összefoglaló

2021. 12. 20., hétfő

Az Agrárközigazgatási Intézet 2020-as élelmiszeripari kapacitásjelentéséből az derül ki, hogy Magyarországon a desztillált szeszes ital gyártás szakágazatban működő vállalkozások majdnem mindegyike hazai tulajdonban, 61,75 százalékban magán, 38,05 belföldi társaság tulajdonában volt a 2019. évi NAV-adatbázis alapján. Külföldi tulajdonú cég az összes vállalkozás 0,2 százalékát tette csak ki. Elmondható, hogy a pálinkafőzés nagy biznisznek számít hazánkban, ám nem mindegy, hogyan végezzük ezt a tevékenységet. Cikkünkben most a legfontosabb szabályváltozásoknak jártunk utána, illetve megnéztük azt is, hol készül a legtöbb pálinka.

A pálinkakészítés többnyire szezonális tevékenység, a beérkezett 222 üzemegység adatai alapján átlagosan 112 üzemnapon történt pálinkafőzés, napi 10 órán keresztül, a kapacitáskihasználtság súlyozott átlaga 29,9 százalék volt 2020-ban. 60 százaléknál magasabb kapacitáskihasználtsággal a pálinkafőzők 42, a desztillált szeszesitalt gyártó szervezetek 47 százaléka dolgozott. A pálinkafőzéssel foglalkozó vállalkozások kilenctizede a desztillált szeszesital gyártása szakágazatba tartozott 2020-ban, 14 egyéb szakágazat osztozott az üzemszámarány fennmaradó egytizedén. Az összes termelt mennyiség 95 százalékát a desztillált szeszes ital szakágazati besorolású cégek állították elő, míg öt százalékot képviseltek az egyéb szakágazatban tevékenykedő vállalkozások.

A pálinkafőzés területi alapú megoszlása alapján a Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon a található a legnagyobb, Közép-Magyarországon pedig a legkisebb összesített kapacitás. A termelt mennyiség – a kapacitásokkal összhangban – szintén az Északi ré-giókban volt a legmagasabb 2020-ban.

A desztillált szeszesital-gyártás is a szezonális tevékenységek közé tartozik, átlagosan 118 üzemnapon ke-resztül folyt a gyártás napi 10 órában. A desztillált szeszesital-gyártó vonalak esetében a kapacitáskihasználtság súlyozott átlaga 87 százalék volt 2020-ban a beérkezett 89 üzemegység adatai alapján. A legnagyobb gyártó cég nélkül a többi 88 vállalkozás súlyozott kapacitáskihasználtsága 31 százalékot tett ki. A desztillált szeszesital-gyártással foglalkozó vállalkozások több mint kilenctizede a desztillált szeszesital-gyártása szakágazatba tartozott 2020-ban, 5 egyéb szakágazat osztozott az üzemszámarány fennmaradó részén.

Mi történt idén az ágazatban?

Hogy pontosabb képet kapjunk, a Nemzeti Adó és Vámhivatalt szakembereihez fordultunk, arról kérdeztük őket, hogy milyen fontos történések zajlottak idén az ágazatban. Elsőként kiemelték, hogy 2021. január 1-jével kedvezően változtak a pálinkafőzés szabályai, a párlatelőállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzőknek és a bérfőzőknek egyaránt. Éppen ezért ezt 2022-ben is szem előtt kell tartani! Újdonság volt továbbá, hogy 2021. január 1-jével a magánfőzés adómentessé vált, de a főzhető mennyiség – 86 liter – nem változott.

Az adómentességgel megszűnt a párlatadójegy is. A magánfőzőnek a pálinkafőzés előtt a J49-es nyomtatványt kell beküldeni a NAV-hoz, ez online lehetséges, de akár papíron is. Ebben meg kell adnia a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben és nyilatkoznia kell, hogy a magánfőzés feltételeinek megfelel. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek.

Ha valaki most kezdene otthoni főzésbe, vagy már főz, de adatai megváltoztak, a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés megszerzését, valamint a változásokat 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az ellenőrzéseket az önkormányzati adóhatóság munkatársai végzik. Valótlan adatok megadása, vagy a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot le is foglalhatják

- hívták fel a figyelmet a NAV munkatársai.

Hozzátették, a bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek 2021-től évente 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnie, az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333 385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg. Erre jövőre is érdemes figyelni!

Kíváncsiak voltunk arra is, hány darab főzőberendezés van a magyar háztartásokban. A szakemberek szerint az önkormányzatoktól kapott adatok alapján jelenleg 27 343 desztilláló berendezés van magánfőzési céllal használatban Magyarországon.

Év Kiadott párlat adójegy darabszáma
2016 110 709
2017 122 951
2018 132 263
2019 155 733
2020 109 450

Érdekelt minket az is, hogy milyen szabályszegések történtek idén, de ezzel kapcsolatban a NAV szakemberei a következőket mondták:

a 2021-ben eddig szankció megállapításával járó szabályszegés nem történt.

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, mikor léphet közbe egyáltalán a vámhatóság. A hatóság közlése szerint a magánfőzés jogintézményét érintően a magánfőzőnek az alábbi rendelkezéseknek kell megfelelnie, mivel a NAV ellenőrzéskor ezeket vizsgálhatja:

  • Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.
  • A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
  • A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
  • Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
  • Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
  • A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
  • A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.

Górcső alatt az egyes termékek

Augusztusban kiemelt vizsgálatot indítottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalának (Nébih) szakemberei a pálinkaalapanyagként felhasznált barack és málna származásának ellenőrzésével kapcsolatban. Az akció célja az volt, hogy a pálinka, mint az egyik leghíresebb Hungarikum termékünk – az előírásoknak megfelelően – valóban, és kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készüljön.

Magyarországon a legtöbb pálinka barackból készül, illetve ez fogy a legnagyobb mennyiségben, ami nem meglepő, hiszen gazdag íz- és illatvilága miatt ez az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. A hazai termés mintegy 70 százalékát az ipar használja fel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a tavaszi lehűlés és fagyok miatt idén a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható.
A klímaváltozás hatásai hazánkban nemcsak a fajtagazdag barack-, hanem a málnatermő területeket is sújtják.

A feldolgozópiacon jelentkező gyümölcshiány ismeretében a Nébih szakemberei idén kiemelten ellenőrzik a pálinkaalapanyagként felhasznált barack és málna származását, valamint a késztermékek alkoholeredetét.

Az ellenőrzések során a pálinka-előállítóknak minden esetben igazolniuk kell a felhasznált gyümölcs magyarországi termőhelyét, faját, fajtáját. A nyomonkövetés szempontjából fontos, hogy – az üzembe érkezett gyümölcs mennyiségi és minőségi átvételét bizonyító dokumentumok mellett – számlával, felvásárlójeggyel vagy saját termelés esetén az adott területre vonatkozó tulajdoni lappal, bérleti szerződéssel kell rendelkezniük, amely iratoknak nem csupán a meglétét, de a megfelelőségét is vizsgálják a szakemberek. Az ellenőrzés kiegészül a pálinkák alkoholeredetének legkorszerűbb laboratóriumi stabil izotóp vizsgálatával is, mellyel kiszűrhető a nem engedélyezett alkoholeredet és annak mértéke.

Forrás: www.hellovidek.hu


Jooble

Exkluzív üvegtermékek

 

 

Elektromos fűtőpatronok

 

 

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
(+36 30) 932-9396 Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(+36 70) 946-9600 Szabó Ferenc / telephelyvezető
(+36 30) 522-1099 Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum