Itt kezdődik a minőségi magyar pálinka – interjú a Bolyhos Pálinka ügyvezető igazgatójával
Magyarországon nemcsak a pálinka fogyasztásának, de a főzésének is nagy hagyománya van.
Szinte nincs olyan rendezvény vagy ajándékbolt, ahol ne találkozhatnánk ízletes magyar pálinkákkal, de mind közül is az egyik legfigyelemreméltóbb a többszörösen díjazott, több évtizedes múltra visszatekintő Bolyhos Pálinka. A családi vállalkozás történetéről, a pálinkakészítés mikéntjéről, kínálatukról és jövőbeli terveikről az ügyvezető igazgató, Bolyhos Zoltán mesélt.
Mikor és milyen indíttatásból hozták létre a családi vállalkozásukat?
Családunk már közel 30 éve foglalkozik pálinkafőzéssel. 1994-ben bérfőzdeként indultunk. Előtte a családunk egy presszót üzemeltetett és sajnos ebben az időben a pálinkakultúra még nem tartott ott, ahol ma tart, így hiába próbáltunk jó minőségű pálinkát árusítani, nem találtunk olyat, amit jószívvel adhattunk volna a vendégeinknek. Ezért bérfőzés mellett folyamatosan kísérleteztünk, hogy milyen pálinka lenne az, ami a legkarakteresebben adja vissza a gyümölcs ízét és a fogyasztóknak is tetszik, ízlik. Folyamatosan kóstoltuk és kóstoltattuk ezeket a pálinkákat és a visszajelzésekből igyekeztük megalkotni azt a terméket, amit mi is szívesen fogyasztanánk. Így született meg az első Bolyhos ágyas pálinka.
Milyen gyümölcsökből készítenek pálinkát? Honnan szerzik be az alapanyagokat?
Mondhatjuk, hogy a “klasszikus” gyümölcsökkel dolgozunk. Szilva, alma, cseresznye, cigánymeggy, birs, kajszibarack, szőlők és a körte. Évente körülbelül 150 ezer liter 50 alkoholfokos pálinkát készítünk, melyhez megközelítőleg 2 millió kg gyümölcsöt dolgozunk fel. A gyümölcsöket az ország egész területéről vásároljuk. Például a barack egy részét Gönc és annak környékéről, az Irsai Olivér szőlőt a Balaton déli részéről szerezzük be. Igyekszünk a gyümölcsöket a legjobb termőterületekről és a legmegbízhatóbb termelőktől beszerezni.
Mi a különbség az ágyas és a nem ágyas pálinkáik között?
A Bolyhos pálinkák elsősorban az 50 %(V/V) ágyas pálinkákkal váltak ismerté. Az aszalványok saját készítésűek, melyeket a 2018-ban átadott gyümölcsaszaló csarnokunkban készítünk, majd a pálinka fajtájával megegyező aszalványt üvegbe helyezzük és pálinkát öntünk rá. Ezt követően három hónapig érleljük. Ez alatt az idő alatt az aszalványban lévő aromaanyagok, illetve a gyümölcscukor kioldódik és ettől a pálinkánk ízben, aromákban gazdagabb lesz.
Hisszük, hogy gyümölcságyon csak a legjobb minőségű pálinkákat szabad érlelni, ezért is fektetünk nagy hangsúlyt a kiváló, étkezési minőségű alapanyagok beszerzésére. A 40%(V/V) pálinkáink is ugyanúgy és ugyanazokból az alapanyagokból készülnek mint az ágyas termékeink, csak nem érleljük gyümölcságyon őket, illetve alkoholfokban “csak” 40%(V/V)-ak.
Miről ismerheti fel egy laikus a jó minőségű pálinkákat?
Azt szokták mondani, hogy az a jó pálinka, ami elfogy, ami neked ízlik. Igazából kettő nagyon fontos ismérve van egy jó minőségű pálinkának. Az egyik, hogy technológiailag tiszta legyen, ne legyen elő, – vagy utópárlatos. A másik fontos szempont, hogy a pálinka adja vissza a gyümölcs ízét, illatát és találjuk meg benne a gyümölcsre jellemző karaktereket. Ha nem a gyümölcsöt érezzük ízben és illatban, hanem valamilyen kellemetlen, büdös szagot, vagy savanyú ízt kapunk a kóstolás alkalmával, akkor azért gyanakodhatunk, hogy nem biztos, hogy a legszakszerűbben készítették el azt a terméket.
Hogyan igyuk a párlatokat, hogy a lehető legjobb ízélményben legyen részünk?
Elsősorban mértékkel. Három olyan szempont van, amire érdemes figyelnünk a pálinkák, párlatok fogyasztásakor. Az egyik a hőmérséklet. A legteljesebb illat és ízélmény elérése érdekében érdemes 20°C körül fogyasztani ezeket az italokat, hiszen ez az a hőmérséklet, amelyen a több mint 1000 aromakomponens, – ami a pálinkában megtalálható – érvényesülni tud. Például a túl hideg, nagyon lehűtött pálinka tompítja az ízeket és az illatokat, ami becsaphat minket.
A másik fontos szempont, hogy miből igyuk. Ahogy egy bornak, pezsgőnek vagy egy whiskynek van hivatalos pohara, úgy a pálinkának is van. Ezt tulipán pohárnak hívják, mely a kialakításának köszönhetően biztosítja, hogy az illatmolekulák a fogyasztás közben az orrunk felé áramoljanak. Sose töltsük tele a poharat. Ez azért fontos, mert az aromák párolgása a pohár öblös felén fog megtörténni.
A harmadik dolog, amire érdemes figyelnünk, az az, hogy hogyan fogyasszuk. A pálinkák többsége a kiöntést követően szinte azonnal fogyasztható. Viszont vannak olyanok is, melyeknek egy kis idő kell, hogy magukhoz térjenek a pohárban. Ilyenek az ágyas és érlelt pálinkák. Ha kellően türelmesek vagyunk és várunk pár percet, észrevehetjük a különbséget. Ami még fontos, hogy ne húzóra igyuk, hanem kis kortyokat vegyünk a szánkba.
Természetesen. Bár még nincs akkora hagyománya a pálinkával való főzésnek, sütésnek a magyar gasztronómiában, mint a bornak, de vannak már úttörői, akik úgy gondolnak vagy tekintenek a pálinkára, mint egy fűszerre. De nem csak az ételekbe, hanem az ételek mellé is érdemes pálinkát fogyasztani a kulináris élvezetek fokozása végett. Az ide látogató először megismerkedhet a múlttal, családunk kis múzeumával, ahol régi eszközöket tekinthet meg, illetve itt láthatja azokat a termékeket és korabeli címkéket, palackokat, amikkel egykoron elkezdtük a kereskedelmi pálinkák gyártását. Ezt követően a gyümölcs feldolgozásáé a főszerep. Amennyiben a kedves látogató gyümölcsszezonban érkezne, akkor a saját szemével is meggyőződhet róla, hogy milyen előkészületek szükségesek ahhoz, hogy a pálinka megfelelő minőségű legyen. Ennél a résznél megismerkedhet az irányított erjesztés fogalmával, jelentősségével és eszközeivel is. Az erjesztő csarnokba lépve megtekinthetik azokat az óriás tartályokat, amikben a feldolgozott gyümölcsök a pálinkává válás kezdeti útjára lépnek, erjedni kezdenek. Az erjedés végeztével a kierjedt cefrék átkerülnek a negyvenezer literes tárolótartályokba, ahol légmentesen lezárva várnak arra, hogy pálinka legyen belőlük. A feldolgozás után a főzde következik, ahol két eltérő technológia található, megismerhetik jellegzetességeiket, különbözőségeiket a pálinka szempontjából. A két technológia közül a legismertebb és talán a legelterjedtebb Magyarországon a kisüsti rendszer. A főzdében egy nyolcszáz literes főzőüst és a hozzá tartozó négyszáz literes finomító üst képviseli ezt a technikát. A kisüsti rendszeren kívül megtalálhatóak az egylépcsős pálinkafőzők is, melyet a németországi KOTHE cég gyárt és sokan a pálinkafőzők Rolls Royce-ának is neveznek. Ha már mindennel tisztában vagyunk, akkor jöhet a látogatás csúcsa: a kóstolás. Családias hangulatú, kellemes környezetben lehetőség van több fajta pálinkát is végigkóstolni, legyen az érlelt vagy nem érlelt, magas vagy alacsonyabb alkoholtartalmú párlat. A kóstolás különböző tematika szerint történhet. Lehetőség van csak ágyas párlatok kóstolására, nem érlelt pálinkák ízlelésére, esetleg a kettő összehasonlítására is. Igen. Nagy öröm és megtisztelő számunkra, ha egy pár minket kér fel, hogy készítsük el a köszönőajándékaikat, vagy ha egy cég minket választ a repi anyagai elkészítéséhez. Az elmúlt 28 évben rengeteg elismerést kaptunk. Közel 1000 oklevelet, érmet, elismerést szereztünk termékeinkkel, vállalkozásunkkal, amelyek közül az alábbiakra vagyok a legbüszkébb: Ebben az évben, a gyümölcsszezon kezdete előtt egy új, 400 literes Kothe rendszer kerül beépítésre, mely elsősorban a bérfőzetőket fogja szolgálni, szeretnénk ezt a kört bővíteni. Illetve tovább fejlődni minden tekintetben, legyen szó a minőségről vagy éppen az eladásról, értékesítésről. Forrás: www.bien.hu
Az Önök által forgalmazott pálinkákat ételek elkészítéséhez is ajánlja?
Mivel várják azt, akik ellátogat Önökhöz Újszilvásra?
Egyedi, személyre szóló rendeléseket is vállalnak?
Mely eddig elért eredményeikre a legbüszkébb?
Milyen jövőbeli terveik vannak?
