Talán túlzás azt mondani, hogy rendkívül kedvelt cefrealapanyag a szamóca, hiszen meglehetősen drága gyümölcsről beszélünk, ettől függetlenül minden évben vannak vállalkozó kedvűek, akik összegyűjtenek 80-100 liter cefrét eperből (vagyis szamócából), és kifőzetik. Vagy kifőzik maguk.
Kattints a képre, ha tudni szeretnéd, mi a különbség a szamóca és az eper között! – Fotó: Shutterstock
Mitől lesz jó a szamócacefre?
Ha már egyszer valaki arra az elhatározásra jut, hogy pl. szedd magad akciók keretében (amelyekről ITT írtunk) összeszed nagyobb mennyiséget pálinkaalapanyag gyanánt, annak szeretnénk néhány jó tanáccsal szolgálni a cefrézéssel kapcsolatban.
1. Csak az egészséges gyümölcsöt érdemes belerakni a cefrébe. Sokan gondolnak még ma is úgy a pálinkára, hogy abba az a gyümölcs is jó, ami másra már nem való, de sajnos akkor nem lesz finom a végeredmény. Márpedig milyen pálinkát szeretnénk egy olyan gyümölcsből, aminek 2-3000 forint kilója?
2. Legyen tiszta az alapanyag! A gyümölcs cefrézés előtti mosása fontos az esetleges vegyszermaradványok és a földszennyezés eltávolítása miatt is. Földes szennyeződések miatt egy akrolein nevű anyag kerülhet a párlatba, mely fogyaszthatatlanná teheti a végterméket.
3. Élesztővel való beoltás: akár a gazdaboltokban kapható fajélesztő, amelynek használata felgyorsítja az élesztőgombák szaporodását.
4. Pektinbontó enzim hozzáadása – szamócánál kevésbé lényeges: magas pektintartalmú gyümölcsök esetében (pl. alma) nélkülözhetetlen lépés, sok más gyümölcs esetében is növeli az alkohol-kihozatalt.
5. A szamóca esetében, mivel rendkívül könnyű szerkezettel rendelkezik, ugyan kihagyható az aprítás és pépesítés, de ennek a lépésnek köszönhetően gyorsabban indul meg az erjedés.
6. pH beállítása: az élesztőgombák ideális működéséhez 3-3,2 pH közötti (savas) közegre van szükség, így lehet ugyanis megakadályozni a káros baktériumok elszaporodását.
Savban szegény gyümölcsök esetében, mint a szamóca, a körte és a cseresznye sav hozzáadása nélkül különösen nehéz megelőzni a káros folyamatokat. A savtartalom beállítására alkalmas a citromsavas oldat.
Tárolás, főzés
A cefrének 20 °C körüli hőmérsékleten, napsütéstől védett helyen, oxigéntől elzárt tárolási módra van szüksége, a keletkező gázok elvezetése mellett (erre való a kotyogó). Ha már leállt az erjedés folyamata – pezsgés, buborékképződés megszűnik – akkor a kiforrott cefrét légmentesen le kell zárni, és a lehető legrövidebb időn belül ki kell főzetni. A cefre ugyanis a leggondosabb tárolás mellett is veszít alkolhol-tartalmából és ízanyagaiból, így a legjobb minőségű pálinkát akkor kapjuk, ha az erjedés befejeződését követően azonnal kifőzzük.
Forrás: www.agroinform.hu
