Győzött a pálinka-szabadságharc, de van, amiben az osztrákok jobbak nálunk

2022. 12. 08., csütörtök

A csupán évi kétdecis egy főre jutó évi pálinkafogyasztás növelése és az export bővítése lehet kitörési pont a hazai pálinkafőzdék számára, de ehhez emelni kell a minőséget. Az új eredetvédelmi szabályok kellően motiválhatják ezt is.

A szakpolitika várakozásai szerint eredetvédelmi forradalommal ér fel az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény, amelyről a zárószavazás szerdán lesz Országgyűlésben – mondta előadásában Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által szervezett pálinkanapi konferencián. Mint kiemelte, az új előírásokra azért van szükség, mert a magyar szabályozás – amely eddig a védjegytörvényben szerepeltette a földrajzi árujelzőkre vonatkozó regulákat – lemaradt az uniós jog változásaitól. Fontos motiváció a módosításra, hogy az EU is más szemlélettel közelít a védjegyekhez, mint a földrajzi árujelzőkhöz, az utóbbiakat – az államtitkár megfogalmazása szerint – jutalmazza. 

Egyébként összesen 81 bejegyzett magyar árujelző van, 25-tel több, mint az uniós csatlakozáskor volt. Pálinkából nyolc ilyet tartanak nyilván, ezek a Békési szilvapálinka, a Göcseji körtepálinka, a Gönci barackpálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka és az Újfehértói meggypálinka. A 81 bejegyzett termékkel Magyarország hetedik az uniós tagállamok között.
 
Az eredetvédelem célja, hogy egy állandó, garantált minőséget kapcsoljon hozzá a fogyasztó, de egyben a választék változatosságát is biztosítja. A földrajzi árujelzők gazdaságilag is előnyösek, az így megkülönböztetett termékek átlagos eladási értéke több mint a duplája, mint a hasonló kategóriájú, de nem eredetvédett termékeké. 
 
A pálinkatörvény azt a célját elérte, hogy már nem találunk a fákon vagy a fákról lehullott gyümölcsöt – mondta Ács Sándor pálinkamester. Szerinte a hazai pálinkaszektor számára kulcskérdés, hogy az importból érkező helyettesítő termékekről át tudnak-e csábítani fogyasztókat. 
 
Mint mondta, a nagy fogyasztók – akiket nevezhetünk alkoholistáknak is – csak elvétve isszák a minőségi főzdék termékeit, de létezik egy minőségi fogyasztói szegmens is – a pálinka-előállítók azonban róluk keveset tudnak, sem a létszámukról, sem arról nincs információjuk, hogy közülük hányan főznek otthon pálinkát, pedig nekik kellene eladni a kereskedelmi pálinkafőzdék termékeit. A kettő közötti átlagfogyasztóknak pedig szerinte nincs minőségi preferenciája. 
 
Költségeik emelkedésével küzdenek a kereskedelmi pálinkafőzdék, ráadásul ellenőrzés híján a zugfőzdék zavarják a legális piacot.
 
A minőséget főleg érzékszervi megközelítésben vizsgálják, és még a kötelező értékek esetében is elenyésző mértékben történik analitikai vizsgálat – említett egy másik hiányosságot Béli Géza, a PNT alelnöke. Mint mondta, Ausztria néhány tartományában – amelyekben Magyarország uniós csatlakozásakor engedélyezték a pálinka név használatát – a barackpálinkák etilacetát-tartalmára meghatározott előírást sok magyar pálinka nem tudja teljesíteni. 
 
Nem segíti a fejlődést az sem, hogy a versenyeket nem egységes szabályok szerint szervezik, miközben zajlik a pálinka- és a párlatversenyek hierarchiaharca. Mint elmondta, az európai prémiumitaloknál a hibák elfogadhatatlanok, ugyanakkor a hazai pálinka- és párlatversenyeken sok esetben előfordulnak. 
 
Eközben a fogyasztók csupán elenyésző része tud különbséget tenni a pálinka és a párlatok között.
 
„Nagy szükség volt a pálinka-szabadságharc győzelmére, de a törvényalkotó nem azt várta ettől, ahová eljutottunk” – jelezte, hogy a jogszabályi alapokon túl is sok a tennivaló.  
 
Ilyen lehet például a PNT pálinkastratégiájának megalkotása, amelynek lehetséges elemei között a fenntartható fejlődést említette elsőként. Ez a jelenlegi piaci körülmények között nem a mennyiség, hanem a minőség javulását jelentené, de persze, ha az exportpiacok bővülnek, akkor lenne terepe a több pálinka előállítását célzó fejlesztéseknek is. 
 
A pálinkafőzdék innovációiban a hagyományok figyelembevételével érdemes gondolkodni, ahogyan azt a konkurens italok – a grappa, a konyak vagy a whisky – gyártói teszik. Fontos a piac bővítése, amire azért van lehetőség. Az egy főre jutó pálinkafogyasztás ugyanis jelenleg évente csupán 2 deciliter – idézte az adóhatóság adatait. Ha ezt a duplájára lehetne emelni, az a kereskedelmi főzdéknek a forgalmát növelné.
 
Forrás: vg.hu

Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
(+36 30) 932-9396 Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(+36 70) 946-9600 Szabó Ferenc / telephelyvezető
(+36 30) 522-1099 Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum