Tóni bácsi házhoz megy pálinkát főzni!
Számos európai országba, így a németekhez, angolokhoz is eljutott már a vajdasági Gyálán készült házi pálinka. Gyálai Antal édesapjától tanulta e nemes nedű készítésének minden csínját-bínját. A most 63 esztendős férfi számos pálinkafőző-versenyről hozta már el a legmagasabb díjat, ugyanis a hagyományos módon főzött, természetes pálinka mindig lenyűgözi a bírákat. Tóni bácsi semmiféle adalékanyagot nem használ, így őrzi meg az igazi gyümölcsízt.
Amint a Csongrád megyei Tiszaszigetnél átlépjük a magyar-szerb határt, máris feltűnik az a ház a vajdasági Gyálán, ahol közel 14 esztendeje főz pálinkát Gyálai Antal. Tóni bácsi még gyermekként sertepertélt édesapja körül, aki bérfőzőként dolgozott. Így igen korán sikerült ellesnie e régi mesterség minden fortélyát. A most 63 éves férfi nedűje mostanra nem csupán Szerbiában és Magyarországon népszerű, hanem számos európai országban is. Sok német visszatérő vendége, de még a távoli Londonban is meg lehet kóstolni a gyálai szilvát vagy almát.
A tüzelésre nagyon oda kell figyelni
Van saját gyűmölcsöse, de vásárol is pálinkának valót. Ekkor az a legfontosabb, hogy egészséges legyen a faeper, a szőlő, a sárga- és őszibarack, valamint a meggy, mert hullott, penészes gyümölcsből ő nem főz pálinkát. Azt tartja: csak olyan alapanyagot szabad cefrének elkészíteni, ami feldolgozás előtt akár a gyümölcstálon is megállná a helyét. Ottjártunkkor faládákban mosolygott a gyönyörű piros alma, némelyik akkora volt, mint egy csecsemőfej.
Munkában a mobil rézüst
Az udvaron épp dolgozott a mobilfőző. Ugyanis Tóni bácsi, ha kérik, házhoz is megy pálinkát főzni. A kocsi után köti a két keréken guruló rézüstöt és a hatalmas hűtőtartályt. Elárulta, a pálinkakészítés egyik titka, a megfelelő tűz megválasztása. Hirtelen erős lángnál az üstből a réz is bekerülhet a párlatba, valamint a pára nem tud folyadékká válni. Tüzelésnél Tóni bácsi egy kicsit szeret sietni, ezért ezt a kényes feladatot, a felesége, Rozika néni többnyire átveszi tőle.
A mobil üstbe egyszerre 150 liternyi cefre fér, de nem szabad púposan megtömni a szerkezetet. Az sem mindegy, épp milyen gyümölcs van soron. Ha 100 kilós mennyiséget nézünk, minden fajta más mennyiségű pálinkát ad. Ezt nézve a szilva a leggazdaságosabb, mert 100 kilóból akár 12 liternyi pálinka is lehet. Ugyanekkora mennyiségű almából 10, meggyből 8-9, sárgabarackból 7, őszibarackból pedig 6-7 liternyi lesz.
Tóni bácsi elárulta a másik titkát is: a magvas gyümölcsök közül a kétféle barackot és a szilvát előbb kimagozza, s utána kerül a cefrébe a gyümölcshús. A mag sem megy kárba, mert kiszárítva igen jó tüzelőanyag. A tölgyfahasábokhoz adagolva majdnem olyan jól tartja a hőt, mint a szén. A meggynél más a helyzet. Az maggal erjed, de főzés előtt egy rostán átdörgöli, így fönnmarad a mag. A magoknak ugyanis magas a ciántartalma, ami szintén rontja a pálinka élvezetét.
Csak olyan almából készít pálinkát Gyálai Antal, mely a piacon is megállná a helyét
Nagy különbség van a magyar törköly és a szerb loza között. Az az egy igaz, hogy mindkettő szőlőből van. Míg a törkölyt a borkészítés melléktermékéből, a héjból és a magból főzik, addig a lozába benne van a szőlő húsa és leve is. Így az utóbbi kevésbé erős. Ezt összességében el lehet mondani a szerb pálinkákról is: a határ túloldalán 50 fokosnál erősebbre ritkán főzik, míg Magyarországon akár 60 fokos is lehet. Tóni bácsi sárgabarack pálinkája még a 49 fokot sem éri el, mert úgy tartja, ha erősebb lenne, akkor eltűnik az a finom gyümölcsillat.
Pálinkafőzés
Ebben van valami, mert a nappalijukba lépve olyan barack-, szilva- és almaillat csapja meg a vendég orrát, mintha gyümölcsösben lenne szüret idején. Pálinkáról pedig csak úgy lehet beszélni, írni, ha azt meg is kóstolja az ember. A kínálat igen széles, a már említett fajták után olyanok is előkerülnek, mint a dió- vagy a mentapálinka. A házigazdánk arra a kérdésre, miszerint melyik a kedvence, mosolyogva csak annyit válaszolt, hogy a sárgabarack és a körte azért, mert evés előtt jó inni, a szilva és az alma meg azért, mert ezeket evés előtt és után, valamint közben is igen kellemes fogyasztani.
Hazájában már számos versenyen, így a kikindain, a zentain és a belgrádin is bizonyított a Gyálai-féle pálinka, de az orosházin és a gyulain is megállta a helyét. A 18 bronz, 11 ezüst mellett 9 aranyat is termett már gazdájának, sőt, egy úgynevezett championt is, mely az aranyak között a legmagasabb elismerés.
forrás: www.baon.hu
