Elkelt a pálinka
Méghozzá a szó mindkét értelmében! Vették, itták és ebbe nem kis részben közrejátszott az is, hogy a második napon az idő barátságtalanul hidegre fordult. Az okok között azért persze mégsem ez volt a legelső!
Amint azt Maros Róbert főszervező is elismerte, az 5. Budavári Pálinka és Kolbászfesztivál első – csütörtöki – napja sikeres volt, a második, a pénteki már kevésbé. Ezért nem az a huszonhat termelő a felelős, akik pálinka kínálatukkal megjelentek és a kolbászosok is úgy készültek, hogy vonzó legyen a fesztivál. Az eső és a hideg viszont csak a látogatók számát csökkentette, aki már ott volt, azoknak a kóstolási kedvét inkább növelte, merthogy valóban elkelt a lélekmelegítő. Nekik nem azt a tanácsot adta a főszervező, hogy 18 fokosra állítsák be a pálinka hőmérsékletét, inkább azt, hogy a két tenyerük közé fogva a poharat, melegítsék egy ideig. Így az ital illata, aromája jobban érvényesülhet. Javasolta még azt is: soha ne kóstoljunk öt pálinkánál többet és a könnyebbtől haladjunk az erősebb felé!
Mintha a rendezők előre megsejtették volna, hogy szükség lesz valami forró italra, egy szokatlan összeállítással is jelentkeztek. Első hallásra ugyan meglepő volt, kávét pálinkával? Miért ne! A Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál eddig is merész gasztronómiai újításairól volt híres. Egy több mint száz éves múltú, de hazánkban most induló kávémárka debütált. A Caffé Cagliari és a Rézangyal együttműködése révén kimondottan a Fesztiválra készült különlegesség született. Az Olaszországban népszerű Corretto (espresso és grappa) mintájára készült kávékülönlegességek most először kerültek a közönség elé. Az italokat minden esetben két fő alkotóelem határozta meg: az espresso kávé és a Rézangyal, a Márton és Lányai, illetve a Békési párlatai. A kuriózumokat hat ízben próbálhatták ki a kíváncsiskodók, köztük a legmeglepőbbek talán az ágyas málna, a birs, vagy az aszútörköly pálinkákkal készített kávék voltak.
Azért ne szaladjunk ennyire előre! A kávé inkább étkezés után való, és ha pálinkázni akarunk, nem ártana előtte harapni valamit. A rendezvény kibővült területén idén már asztalfoglalásra is lehetőség nyílt, ahol a társaságok háromféle finom vacsora közül választhattak: hagyományos hurkakolbász tál, orosz specialitások és a modern, új ízek tálja. Sőt, érkezett a Várba egy orosz gitárzseni, Igor Presnyakov,aki a klasszikus zenétől kezdve a 80-as, 90-es évek rock- és metálslágerein át a mai napokban kedvelt pop zenéig bármit eljátszik akusztikus gitáron, ráadásul nem is akárhogyan. A pálinka természetesen egyik asztalról sem hiányozhatott, kiegészítve a vacsora ízeit és megfűszerezve az estét.
A hangsúlyosabb orosz jelenlét oka pedig az volt, hogy folytatva a tavalyi „vendégpárlat” ötletet, az idén az oroszok nemzeti itala, a vodka kapott főszerepet. A Pálinka és a vodka jól megfér egymás mellett – mondta el a nemzetközileg ismert mixerként dolgozó Schöck Norbert, kiegészítve azzal, hogy 2010-ben Magyarországon a vásárolt szeszesitalok között a vodka állta az első helyen. A fesztiválon általa bemutatott- egyik legjobb – orosz vodka, a Beluga, Szibériában készül olyan lepárlóban, amelyiknek 300 kilométeres körzetében nincs környezetszennyező létesítmény! Alapja a malátázott gabonaszesz, amit 96,5 fokosra párolnak le és 250 méter mélyről feltörő forrásvízzel hígítanak negyven fokosra. Kevés mézet, máriatövis-kivonatot is adnak hozzá.
Azért persze a fesztiválon nem volt hiány magyar enni- és innivalóban sem. Kolbászok, sonkák kellették magukat bőséggel, akadt kiállító, aki – talán az eredetiséget bizonyítani kívánva – még kitömött mangalicát is állított a pultja mellé. A hazai fő attrakciót Kerekes Sándor, az Almárium bisztró főszakácsa mutatta be, ez pedig nem volt más, mint az Országkolbász! A neves cukrászok által 2007 óta minden évben megalkotott és komoly szaktekintélyekből összeállított zsűri elé tárt Országtorta ötletéből kiindulva az Almárium bisztró ismert séfek összefogásával - idén először - megalkotta a Fesztiválra az Országkolbászt.
A cél az volt, hogy Magyarországra jellemző jegyeket ízekből keverjenek ki, mint ahogy a festő a színeket keveri Ezért a szürkemarha- és mangalicahússal töltött étel csomborral, kakukkfűvel, egyedi fűszerezéssel készült, amelyben sültpaprika-mozaikként jelenik meg a piros paprika. A finomság mellé a látogatók helyben sütött köles cipót és házilag főzött, sárgabarackos mustárt kaptak. Bátran elmondható róla, meglepően kellemes ízkombinációnak bizonyult, cseppet sem volna meglepő, ha a fesztivál zárása után néhány üzletben továbbra is kapható maradna.
