Lezajlott a VI. Békés Szilvapálinka Ünnep - képgaléria!
322 fiókból álló, egyébként rendkívül elegáns Pálinka Trezor avatásra került sor Békésen a hét végén a VI. Békési Szilvapálinka Ünnep keretében, amely momentummal egyben befejeződött a Békési Pálinka Centrum építése is. Sőt a polgármester ünnepélyesen a saját pálinkájának a főzését az interneten keresztül kezdte meg. Békési Zoltánt a Békési Pálinka Zrt vezérigazgatóját kérdeztük a pálinkát illetően, aki üzenetértékű válaszaiban foglalta össze a pálinka helyzetét Magyarországon:
Mit jelent a hatodik szilvapálinka ünnep Békésen, Békési Zoltánnak, a Békési Pálkinka Zrt. vezérigazgatójának?
Ez mindenképpen egy „pálinkaállomás”, hiszen befejeződött egy négyéves folyamat, aminek a következtében egy Békési Pálinka Centrumot és Pálinka Trezort építettünk Békés város központjában. Miközben a létesítmény mindenkiből az elismerést váltotta ki, néhányan azért megjegyezték, hogy ez a pálinkacentrum Budapest belvárosában kihasználtabb létesítmény lenne. Persze ezt is dicséretnek vesszük, mert szerintünk a Békési Pálinka igen is, hogy megérdemli ezt az eleganciát, amit az épület sugall.
Mindezért én bízom benne, hogy a beruházás a hozzá fűzött reményeket, mind anyagi, mind marketing tekintetben meg fogja hozni a pálinkának és Békés városnak is.
Mit gondol a pálinka is áldozata ennek a válságos gazdasági időnek?
Én azt gondolom, hogy a pálinka, mint mindig is önmagában is egy valuta, hiszen jól tárolva a minősége csak növekszik, így ma is, ugyanúgy mint az elmúlt századok legnehezebb éveiben is meg tudta tartani az értéket. Tulajdonképpen ezért is építettük meg a 322 trezorból álló, új-lenyomat azonosítással hozzáférhető pálinka trezort a Pálinkacentrum pincéjében, hiszen a pálinka értékállósága valóban megmarad, és sokan vannak akik egyfajta befektetésként tekintenek a jó pálinkákra!
A Békési Pálinka Zrt. Békés város szélén mára egy tradicionálisnak mondható vállalatként működik, mit lehet tudni így az éves mérlegek elkészítésének idején a Zrt 2011-es tevékenységéről?
A cég üzleti folyamatairól azt tudom elmondani, hogy azok egyenletesek és kiszámíthatóak. Ugyan ugrásszerű növekedést nem tudtunk produkálni, viszont azt a félmilliárd körüli árbevételt és azt a pár tízmilliós nagyságú könyv szerinti adózott nyereséget az idén is fel tudjuk mutatni, ami szerintem a mai világban nem kevés.
Az új pálinkatörvénynek lassan két éves távlatából milyenek az első tapasztalatai?
Az új polgári kormány által hozott pálinkaszabadsághoz egy ideig nem is nagyon tudtuk, hogy miként viszonyuljunk, hiszen a múlt század elején volt utoljára szabad pálinkafőzés Magyarországon. Igyekeztünk mi is biztatni a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Szövetségének a tagjait, hogy próbálják meg kihasználni az ebben a rendelkezésben rejlő lehetőségeket. Hiszen ez a törvény az adómentes otthonfőzés mellett két nagyon fontos változást hozott. Egyrészt adómentes a pálinkafőzdében bérfőzetett pálinka is, illetve a kifőzendő cefrének nem kell saját termelésűnek lennie (!).
Így lassan két éves távlatból azt gondolom, hogy a pálinka-főzetőknek, mint potenciális célcsoportnak a tudatos megcélzásával az adómentesség mentén a bérfőzők nem jártak rosszul, hiszen az otthoni sikertelenség helyett a megbízható bérfőzőkkel, immár olcsóbban és több pálinkát főzettek az emberek, mint korábban.
Azt látom továbbá, hogy a nemzeti italunk kapcsán a bérfőzők egyre inkább próbálnak a magas minőségű italok előállításán fáradozni a különböző technológiák alkalmazásával, így a bérfőzetők is jobbnak látják, ha az otthoni - lássuk be kínlódással és piszokkal járó bizonytalan végkimenetelű – szakértelem nélküli főzögetés helyett a bérfőzdéket választják. Mindezt a pénzügyőrség adatai alátámasztják, hiszen a kimutatásuk szerint a főzetők száma ismét több mint 20 százalékkal növekedett.
A szövetség általánosan miként áll az otthoni pálinkafőzéshez?
A szövetségen belül általánosnak mondható az a nézet, hogy pálinka, mint márka csak egy van. Miután a szövetség nem járult hozzá, hogy pálinkaszabadság legyen, de miután a kormány másként döntött, nekünk tagoknak az elemi érdekünk, hogy a házi pálinka se rontsa a pálinka jó hírét. Ehhez igazodóan érdekképviseleti ügyben egy dolgot szeretnénk elérni, hogy valami egyszerűsített regisztrációja legyen ennek az egésznek, mert az hiba lenne, ha több évre visszamenőleg ne lennének piaci információk az otthon főzés mennyiségéről például. Mi azt szeretnénk elérni, hogy mondjuk legalább a falugazdász szintjén, legyen a magánfőzőknek egy bejelentési kötelezettsége.
Volt arról szó, hogy az otthoni főzőt be kell jelenteni?
Arról is volt szó, de itt a politikai szándék egyértelműen az volt, hogy a magánfőzők vámhatósági „nemzaklatását” érjék el. Én azt mondom, hogy ne is zaklassa a pénzügyőr az otthon főzőket, de azt elengedhetetlennek tartom a pálinka szempontjából, hogy minderről ne legyen statisztikailag kezelhető információ.
Mindennek a másik oldalán a fogyasztók állnak, mit tapasztal a pálinkafogyasztás terén?
A legújabb trendekről azért nem tudok beszámolni, mert tavaly történt egy átfogó adórendezés, ugyanis 2011 november elsejétől a kommersz égetett szeszeknek az adóját a duplájára emelték. Így ma a pálinka és a szeszes-italok minősített köre úgynevezett adópreferenciát élvez, és mivel ennek a hatását nem lehet lemérni, ezért a szeszes ital általános piaci trendjére ma nem tudok hiteles adatot mondani.
Azt tudom mondani, hogy a magánfőzés az adómentességével igenis megemelte a főzetői kedvet, ami pedig magával hozta, hogy azok a magánfőzetők, akik saját pálinkát főzetnek, sokkal elkötelezettebbek a nemzeti italunk iránt, mint korábban. Ezek az emberek már az üdüléskor egy négycsillagos hazai szállodában biztosan nem kérnek wiskyt, ami máris óriási eredmény mondjuk egy 15 évvel korábbi trendhez képest.
Persze itt a Békési Szilvapálinka Ünnepen nem túl aktuális erről kérdezősködni, de országosan, mintha jóval szerényebb lenne a pálinka körüli marketing tevékenység. Ön, mint ennek a rendezvénynek a házigazdája miként látja ezt?
Nekem innen nem illik ezt mondani, de ez tény, hogy a pálinka marketingjére egyszer volt tudatos és magasabb összeget kitevő támogatás, ez pedig az előző kormány utolsó időszakára tehető. Ugye mára az Agrármarketing Centrum átalakult, ma már nem titok, hogy gyakorlatilag el is tűnik, és ma nincs senkinek marketing koncepciója sem összegszerűen, sem koncepcióban a nemzeti pálinka ügy menedzselésére. Két éve az akkori kormányzati lelkesedés mentén készült pálinka marketing koncepció, ami nem számolt a politikai szándékkal, nem számolt az idő közben elapadó forrásokkal, így ma nem lehet tudni, hogy mi lesz a pálinkamarketing terén.
Nem tart attól, hogy a nemzeti ital körüli jó pár évig kongatott haragok mentén bizalmat nyerő fogyasztói rajongás visszaesik a reklámtevékenység elapadása miatt?
Miután volt szerencsém részt venni pár hete a Vidékfejlesztési Minisztériumnak azon a konferenciáján, arról tudok beszámolni, hogy Budai Gyula államtitkár a kormányt képviselve azt a nyilatkozatot tette, hogy a kormánynak is eltökélt szándéka, hogy a Hungaricumok közül az elsőként kezelje a pálinkát, mint nemzeti italunkat. Azt, hogy ez a kijelentés a tettekben miként fog megjelenni, ez még úgymond a piacon van, de a szándék az deklarált, így bizakodhatunk, hogy nem fog csökkenni a rajongás a pálinka iránt Magyarországon!
Forrás: www.bacsmegye.hu
