A pálinkát a Mikulás és a törvény is védi

2022. 12. 08., csütörtök

Sok legenda kering a Mikulásról, azt azonban kevesen tudják, hogy Szent Miklós püspök nemcsak a gyermekek, hanem a gyógyszerészek, az illatszerészek és nem utolsó sorban a pálinkafőzők védőszentje is. Jó kezekben van tehát ez a hungarikumunk, pláne hogy a Pálinka Nemzeti Tanács oltalmát is élvezi.

A minőségi gyümölcspárlatok készítése és fogyasztása Magyarországon évszázadok óta a hagyomány része, ám mint minden jelentős dolog keletkezését, az első pálinka elkészítését is homály fedi. Egyes 15. századi írások már múlt időben emlékeznek meg róla, de eredetének konkrét időpontja egyetlen forrásban sem szerepel. 
 
Annyi bizonyos, hogy kezdetben gabonából, burgonyából, borból, majd törkölyből készültek a párlatok, majd a 17. században a Kárpát-medencében már bizonyíthatóan egyetlen meghatározó gyümölcs, a szilva adta az alapanyagát a legkedveltebb pálinkának, a szilvóriumnak. 
 
Eleinte elsősorban kis főzdékben folyt a pálinkakészítés, melyből az állam is hasznot húzott, majd az ipari forradalom időszakában a gőz felhasználásával már a minőség és a mennyiség terén is komoly eredményeket mutatott fel az iparág, és a pálinka napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. Igazi magyar sajátosságként tartja számon a világ, olyannyira, hogy 2013-ban bekerült a hungarikumok sorába.
 
Pálinkás jó napot!
 
A pálinka ősi eredetéről is sok szó esett azon a közelmúltban rendezett fórumon, amelyen a szakma képviselői tartottak előadásokat, és amelyen megnyitó beszédében Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a „pálinkás jó napot!” köszöntéssel üdvözölte az egybegyűlteket.
 
Elhangzott, hogy a 2008-ban elfogadott pálinkatörvény kötelezi a szakma képviselőit, hogy szakmai fórumokat szervezzenek, vagyis a Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka származásával, minőségével és földrajzi jelzésének oltalmával kapcsolatos ügyekben a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését.

 

A Pálinkatörvény
 
Pálinkatörvénynek nevezik röviden a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvényt, melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése ötpárti előterjesztéssel és támogatással 359 igen és 1 nem szavazat mellett, 2 tartózkodással fogadott el 2008 novemberében. 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának (Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájer-ország és Bécs) kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. A pálinka azóta hivatalosan is hungarikum. A törvény értelmében pálinkának, illetve törkölypálinkának csak azon gyümölcs- illetve törkölypárlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A törvény megalkotását négy országos szakmai szövetség – a Szeszipari Szövetség, a Pálinka Céh, a Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete és a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete – támogatta. A Pálinkatörvény pontosan előírja és szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
 
A valódi pálinka hat kritériuma
 
* A száz százalékban gyümölcsből készült párlat semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat, így például mézet sem;
* kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga, tehát az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak;
* a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták;
* minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen, a maximális kikötés 86% v/v alatti, vagyis lehet 50% feletti is;
* neve kizárólag pálinka alakban írható, tehát a „palinca” és egyéb hasonló névalakok nem felelnek meg az előírásnak;
* a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja, továbbá négy osztrák tartomány jogosult a „barackpálinka” név használatára.
 
 
A pálinka aromavegyületei felejthetetlen élményt nyújtanak
 
A pálinkanapi konferencián Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a pálinka minőségének deklarálásával vissza lehet állítani a pálinka készítés büszkeségét.
 
Ács Sándor pálinkamester arról beszélt, hogy az iparnak törekednie kell, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagból minél nagyobb kihozatallal állítson elő kifogástalan minőségű pálinkát.
 
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a földrajzi árujelzők használata az egyedi étel és ital brandek megteremtésére kiváló lehetőség. A származási megkülönböztetés az Európai Unióban tilos, de ez alól kivétel a földrajzi eredetvédelem, a földrajzi árujelzők használata. Ráadásul a földrajzi oltalom használata ingyenes lehetőség a márkák építésére.
 
Kun Szilárd, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense a fogyasztók szempontjairól szólva elmondta, hogy mivel a pálinka aromavegyületek összességét hordozza magában, ezek egymásra hatása felejthetetlen élményt ad a fogyasztónak. Kutatói szemmel ezen vegyületek eredetének a megállapítása, illetve jellemzése számos kihívást jelent, oktatói oldalról pedig törekvés van a megszerzett ismeretek minél hatékonyabb átadásáról gondoskodni az ipari szereplők, valamint azok számára, akik beülnek az iskolapadba, és ezen iparág ismeretekkel felvértezett szakemberei lesznek. Ennek keretében lehet rávilágítani arra például, milyen lehetőségek rejtőznek még a pálinkakészítés egyes technológiai lépéseiben, amelyekkel tovább növelhető az aromaanyagok mennyisége és sokfélesége.
 
Az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója, Ondré Péter felajánlotta, hogy miként a borpiac szereplői számára, úgy a pálinkás társadalom szereplőnek is segítségére lehet az AMC. Úgy vélte, hogy, hogy közös marketing közös árualappal megoldhatja a pálinkások jelenlegi piaci gondjait. 
 
Végezetül Jákob István pálinkamester a pálinka és a magyar konyha kapcsolatáról beszélt, és arra buzdította a vendéglátókat, hogy bátran kínáljanak az ízlésüknek megfelelő pálinkát olyan ételekhez is, amelyek esetleg látszólag szokatlan étel-ital párosítást eredményeznének. 
 
Forrás: napi.hu

 


Kapcsolat

Kontur Bt. / Pálinka divízió
Székhely:   1164 Bp. Simongát u. 43.Telephely: 1164 Bp. Vidámvásár u. 143.
(+36 30) 932-9396 Szabó Ferenc Ignác / ügyvezető
(+36 70) 946-9600 Szabó Ferenc / telephelyvezető
(+36 30) 522-1099 Magyar László / alapító tulajdonos
Email: info@palinkafozes.com
Impresszum